Tényleg semmi fontos, csak vettem egy Könyves Magazint
Amikor iskolás voltam, vagy 6-8 újság járt a családnak, és még később is sokáig nem tudtam meglenni nyomtatott sajtó nélkül.
Év szerinti archívum: 2016
Titokzatos fémcsíkok a szombathelyi állomáson
Gondolom ti is találkoztatok már ezekkel a csinos, ezüstösen csillogó fémlemezekkel a szombathelyi vasútállomáson. Esztétikailag rendben vannak, a lépcsők egyik falfelüli részét zárják le, befejezettséget, komolyságot és mérnöki átgondoltságot sugallanak. Bizonyára így is van, de egyelőre ez a néhány év nem volt elég ahhoz, hogy rájöjjek, vajon mi célt is […]
Esti zenehallgatás – Regina Spector: Small Bills
Mikor először hallottam az FM4-en, felkaptam a fejem, mikor másodszor, megörültem neki, mikor harmadszor, elmentettem a fejembe egy sort („it’s so dangerous to wake a deep sleeper”), és este hazaérve rákerestem a Google-n.
A herceg karácsonyi beszéde
Korábban nem értettem az angolokat, mi a fenének tartják el a királyi pereputtyot, Buckingham palotával, nevetséges ceremóniáival és botrányos tagjaival. Ma már egy kicsit másként nézek erre az intézményre, különösen miután a londoni parlamentben egy idegenvezető elmagyarázta: mivel a királyi családot és a felsőház tagjait nem választják, így azoknak nem […]
Magyarország erősködik
Reggel fél nyolc, de még majdnem teljesen sötét van, így persze elvétem az autórádió csatornaállítóját és az FM4 helyett a Kossuthra ugrom. Mire korrigálok, már elhangzik, hogy “Magyarország erősödik”, majd még egy, ezt alátámasztani igyekvő egyszerű mondat is, nem jegyezem meg, nem is fontos.
Két lírai fotó a téli Mecsekről
Egyre kevesebb dolog köt ahhoz a vidékhez, de amikor ezeket a fotókat megláttam az MTI hírfolyamában, mégiscsak lementettem őket.
Sötétség délben, avagy megint hülyeségre készülünk a nyári időszámítással
Ha valaki utáltja az óratekergetést, akkor az én vagyok. Színtiszta idiotizmus, ahogy európaiak százmilliói évente kétszer ide-oda állítgatják az órákat, állnak a vonatok a nyílt pályán, majd napokig, hetekig ásítoznak vagy éppen álmatlanul forgolódnak az emberek.
Az erotikus koreai felolvasó: A szobalány (filmkritika)
Biztos ismeritek azt az újkori mondást, mely szerint csinálhatsz bármit bármilyen jól, abban biztos lehetsz, hogy van egy ázsiai, aki jobb nálad.
Archívum – A felolvasó: érzéki, klasszikus, könnyeztető (filmkritika)
A felolvasó nem kerül be a filmtörténetbe, nem fognak rá sokat hivatkozni a filmes speckolokon. De ettől még egy profin elkészített, sok húron játszó és kellő mennyiségű érzelmet előcsalogató alkotásról van szó, amely teljes egészében kimeríti a klasszikus mozi kritériumát Például azt, hogy van egy jó kis esténk.