család


A helyszín és a május 1. stimmel, de az évszám nem. Ezt a fotót évekkel később készítettem a szombathelyi reptéren. Csak illusztrációnak teszem ide. A cikk írásakor (2001) egy AGFA digitális fényképzőm volt, ami akár 38 képet is képes volt tárolni a memóriájában. Már amikor működött. Ezen a napon éppen nem.

Archívum: A munkásosztály a légbe megy (2001)

Még hajnali kilenc sincs, riadóztatom a családot, vége a henyélésnek, megyünk a vursliba vagy mibe, a fene emlékszik, utoljára Csernobilt ünnepeltük sör-virslivel, asszonypajtás terhes volt az első csemetével, ilyenre emlékszik az ember. Van is némi belső ellenállás, aztán bólintás, annak ellenére, hogy a digit. kamera bemondja az unalmast. Képtelenség.


Húsvéti sétám az Orfűi-tó partján

„Akkor irány a napfényes Baranya” – mondom hagyományosan a családomnak, mikor szülőföldem felé indulunk, hogy hogy aztán ott üljünk a hűvös erdő közepén és az ablakon keresztül bámuljuk az esőt és a szelet.

Tavasz az Orfűi-tó partján

Amikor előbújt belőlem a görög

Zárkózott természetem blokkolja, hogy erős konkrét példákat hozzak, így most vagy nektek kell ilyeneket emlékezetből elővarázsolni, vagy egyszerűen el kell hinnetek, hogy én azt hiszem, hogy meglehetősen intarziás mintákba rendeződnek bennem a dolgok. Nincs ebben semmi képlékenység, kiforrott, kerek világ ez, csak éppen jól megférnek egymás mellett a – látszólagos […]


Nemesi vérvonalam

  „Egészen biztos, hogy vér szerinti magyarok is vannak az őseim között, csak éppen nem tudok róluk” – írtam ezt itt a blogon egy évvel ezelőtt, kicsit komolyan, kicsit orrokat pöcögtetve. Nos, a helyzet annyiban változott, hogy kiderült, vér szerinti magyarok, vagy legalábbis annak tartott őseim is előbukkantak a múlt […]