Jó évnek indul
Tudom, hogy elvileg a tegnapi nap volt az első, no de mindenki úgy veszi, hogy valójában ma volt, mert az újév az nem ér, az olyan nulladik nap, arról nem is beszélve, hogy ma történt meg velem az, ami történt.
Tudom, hogy elvileg a tegnapi nap volt az első, no de mindenki úgy veszi, hogy valójában ma volt, mert az újév az nem ér, az olyan nulladik nap, arról nem is beszélve, hogy ma történt meg velem az, ami történt.
Az utóbbi hetekben-hónapokban kicsit összecsaptak a fejem felett a teendők hullámai, de néhány mémre azért futotta esténként.
Nincs nekem ezzel a Savaria Karnevállal semmi bajom, elfogadom, hogy ez jó a városnak, és tudomásul veszem, hogy szeretik az emberek.
Még nem döntöttem el, hogy vicces vagy szomorú. Az biztos, hogy értelmetlen.
Majdnem elfelejtettem közzétenni a júliusi termést. Tudjátok, ezek azok a mémek, amiket csak a Facebookra tettem ki, így nem biztos, hogy mindenki látta őket.
Stieg Larsson jó példa arra, hogy attól, hogy valami szórakoztató, még nem biztos, hogy igénytelen. A nyáron elolvastam a trilógia harmadik részét.
Hosszú idő után néhány napja megint Győr felé mentem Budapestre, és lemértem: már csak 39 kilométer, és megvalósul a nagy mű. De biztos, hogy erről álmodtunk annak idején?
Olvasom a Napi.hu-n, hogy a kormány váratlanul visszavont néhány útfejlesztési tervet, többek között olyanokat is, amelyeket a városokkal kötött megállapodásokban szerepelnek.
Kedves olvasóm, töredelmesen bevallom, nem egészen úgy alakultak a dolgok, ahogy számítottam rá. Az információs torta az orrunk előttünk van, de mi az úristennek nem akarunk beleharapni.
Na akkor hajrá, feldübörögtek a motorok, indul a kormányzati kampány új fejezete, egyelőre csak ez a Modern Városok izé volt az anyóshoz bedobva (nálam ki van írva, hogy reklámot nem kérek), de nyilván nemsokára kapjuk a migránsosakat is tonnaszámra.