kritika


Archívum – A felolvasó: érzéki, klasszikus, könnyeztető (filmkritika)

A felolvasó nem kerül be a filmtörténetbe, nem fognak rá sokat hivatkozni a filmes speckolokon. De ettől még egy profin elkészített, sok húron játszó és kellő mennyiségű érzelmet előcsalogató alkotásról van szó, amely teljes egészében kimeríti a klasszikus mozi kritériumát Például azt, hogy van egy jó kis esténk.


James Joyce: Ulysses – Én elolvastam

Hosszú évek tilitolija után végre letudtam ezt a feladatot is: elolvastam James Joyce nagyregényét, az Ulyssest. A regényről több tonnányi tudományos tanulmány született, ha valakinek ilyen hiányzik, az kattintson először ide, ha viszont egy véleményre kíváncsi a sok közül, olvasson tovább …


Nemzeti dalaink

Miután magamhoz tértem a szombat délutáni ejtőzésemből, ellapátoltam a havat a ház előtt és beleolvastam a karácsonyi ajándékba, megnéztem a Portot, hogy hátha lesz valami film a Dunán. Nehéz hét volt, megérdemelnék valamit – gondoltam. Filmet nem nagyon találtam, viszont felfedeztem, hogy indul A Dal, a nagy magyar állami dalkutató. […]


Sopron és a karakterfiókok regénye – Rakovszky Zsuzsa: Szilánkok

Több hónapja befejeztem, azóta dobálódik az íróasztalom közelében. Először nem akartam írni róla, mondván, nincs szezonja, és nekem sincs szezonom rá. Aztán mégiscsak nekiálltam pötyögni. Ez lett belőle. Emlékszem egy régebbi, szombathelyi író-olvasó találkozóra. Az azóta elkótyavetyélt privatizált Művészetek Házában ültünk, az asztal egyik oldalán a Magvető Kiadó néhány sztárírója, […]

Rakovszky Zsuzsa: Szilánkok

Na, túlvagyok életem első skót krimijén is

„Géza, most ki volt a gyilkos? Az, aki a sertéshizlaldában fehér köpenyben mászkált?” „Nem, Paula, a még a híradóban volt.” (Emlékezetből, és biztos nem pontosan a Mézga család egyik epizódja) Nem vagyok krimiolvasó. Nincs semmi bajom a könnyű műfajjal, főleg ha az jól megírt, de valahogy nem okoz szellemi izgalmakat, […]