Melyik a legjobb futócipő? – A tesztek szerint felesleges a legdrágábbak között keresgélni


A középmezőny egy része jobban teljesít, mint a divatos luxusmárkák.

„A drága futócipők nem jobbak, sőt gyakran rosszabbak, mint az olcsóbbak” – ezzel a címmel jelent meg néhány nappal ezelőtt a tekintélyes Washington Post írása az online felületen.

A cikk felhívja a figyelmet a dán Runrepeat.com weboldalra, ahol az utóbbi évben nem kevesebb mint 135 ezer futó értékelt, rangsorolt és hasonlított össze mintegy 1000 futócipőt.

Az eredmény mindenkit alaposan meglepett.

Melyik a legjobb futócipő?

A tíz legdrágább és legolcsóbb futócipő a vásárlói vélemények alapján. A zöld oszlop az árat, a sárga az átlagos vásárlói értékelést mutatja.

A tíz legdrágább cipő ugyanis összességében 7 százalékkal gyengébb átlagot (79%) ért el, mint a legolcsóbb tíz (86%).

Halkan tegyük hozzá, hogy a 79 százalék sem túl rossz, és az ötvendolláros (kb. 15 ezer forint, egy magyar webboltban 25 ezerért árulják) Mizuno Wave Crusaider sem nem olcsó, sem nem meggyőző a maga 65 százalékos tetszési indexével. Igaz, valóban sokkal rosszabbul járt, aki a hasonló értékelést kapott Nike Free Hyperfeelt vette meg 175 dollárért (kb. 51 ezer forint).

(A cikkíró csak megemlíti az 5000 forintnál kezdődő bóvli kategóriát mint amivel nem érdemes komolyan foglalkozni.)

Mivel a magyarországi árak nehezen összehasonlíthatók az amerikaiakkal, és az sem biztos, hogy a cégek ugyanazon név alatt forgalmazzák a termékeiket, talán egyszerűbb, ha első körben a márkák rangsorát nézzük meg.

Melyik a legjobb futócipő?

A fűggőleges tengely az átlagos vásárlói elégedettséget mutatja százalékban, míg a vízszintes az árat dollárban.

A Runrepeat.com adatsorai alapján a Washington Post úgy kalkulál, hogy általánosságban az jár a legjobban az olyan középkategóriás márkák között keresgél, mint a Skechers, a Saucony vagy a Vibram FiveFingers, míg a legkevésbé szerencsés “befektetésnek” a Reebok, az Adidas és a Hoka One One számít.

No persze mindez csak elvont kalkuláció.

A valóság nemcsak azért bonyolultabb, mert – ahogy a listák is mutatják – nagyon szoros a sorrend, szinte csak jó cipők vannak, hanem mert mindenki egyénileg dönti el, hogy mit vár a pénzéért, mi a számára a legfontosabb.

Van, aki a láb védelmét, mások a kényelmet,  megint mások a súlyt vagy éppen a dizájnt teszik az első helyre.

Hogy a drágább cipők nem feltétlenül teljesítenek jobban, annak részben magyarázata lehet, hogy a nagy nevek hatalmas pénzeket költenek reklámra és marketingre. Ezt pedig be kell építeni az árakba.

Az én cipőm

futasjun

Amikor két évtizeddel ezelőtt elkezdtem rendszeresen futni, először egy sima tornacipőm volt. Hamar rájöttem, hogy ez nem így nem az igazi, így vettem egy „Simple” sportcipőt. Az azóta megszűnt amerikai márkát imádtam, csak hát nem futócipő volt. Ez utóbbit egy szombathelyi belvárosban vásároltam, kb. másfél évtizeddel ezelőtt. A bolttulaj hozzáértő ember volt, ő tanácsolta, hogy vegyek Saucony-t. És én azt vettem. Isten tudja, hány ezer kilométert futottam azóta vele. Kissé elrongyolódott, de még mindig ezt használom. A múltkor megijesztett, mert véresre törte a sarkam, de aztán szorosabbra kötöttem a fűzőt, és azóta megint illedelmesen szolgál.


mm

Névjegy: Józing Antal

1964-ben születtem Komlón, Pécsen voltam középiskolás, de főiskolás korom óta Szombathelyen élek. Megannyi munkahelyen megannyi mindent csináltam, leginkább tanítottam és újságot írtam. Három évtizede dolgozom a médiában. Írtam papírba és elekronikusba, írtam nagyon kicsibe és nagyon nagyba, voltam szerény külsős és voltam komoly főszerkesztő. Mindig szerettem a magam útját járni. A Blog21.hu független médiafelületet 2015-ben indítottam, remélhetően nemcsak a magam örömére.

Szólj hozzá!

Legyél te az első hozzászóló!

Visszajelzés
wpDiscuz