Húsvéti sétám az Orfűi-tó partján


„Akkor irány a napfényes Baranya” – mondom hagyományosan a családomnak, mikor szülőföldem felé indulunk, hogy hogy aztán ott üljünk a hűvös erdő közepén és az ablakon keresztül bámuljuk az esőt és a szelet.

Az idén felcsillant a remény, hogy most végre másként lesz, a meteorológusok ugyanis először húszfokos verőfényes húsvéti hétvégét vizionáltak.

Ám ahogy közeledtek az ünnepek, úgy korrigálják az előrejelzést, napról napra és fokra-fokra kevesebbet jósolva húsvétra.

orfutavasz_022

Tavasz az Orfűi tó partján

Így aztán sűrű felhők takarják el a napot, mikor elhagyjuk Vas megyét, átvágunk Zalán és Somogyon, majd amikor Dombóvárnál járunk, úgy igazából elkezd esni az esni.

„Isten hozott benneteket a napfényes Baranyában” – mondom az utasoknak, akik egyáltalán nem csodálkoznak a fejleményeken.

Megszokták, mondhatni.

Na de húsvét vasárnap kék égre ébredünk az erdőszéli házban, megjön a madarak hangja, a levegő áttetsző, így látom, hogy a hegyoldalak fáin már itt-ott bújnak a zöld levelek.

orfutavasz_013

És miközben a kanyargós, kis utakon átvágunk a Mecseken, megcsap a tavasz és a magyar mediterrán fuvallata.

„Na, ugye” – idézem az autóban ülő szkeptikusoknak a nagy klasszikust.

A családi összejövetel, ahogy korábban már annyiszor, az Orfű-tó (Pécsi-tó) partján, a Muskátli Vendéglőben zajlik. Megnyugodva tapasztaljuk, hogy a hely hangulata és az ételek nem változtak tavaly óta, legfeljebb az árak kúsztak felfelé.

orfutavasz_001

A Muskátli Vendéglő

Miközben a krumplilevessel és a káposztás harcsával töltöm az időt, megérkeznek ugyan a felhők, de a tavaszt már nem lehet elriasztani.

Közel két órán keresztül járjuk a tó partját, ahol nemcsak a tél és a tavasz, de múltam és jelenem is összefut.

Fotózok, de nem akarok megragadni semmilyen pillanatot, és nem akarom fetisizálni vagy megszemélyesíteni a helyszínt.

orfutavasz_010

A parkolók tele autókkal, embercsoportok jönnek-mennek, horgászok és szerelmespárok néznek a napba a stégekről.

A felszínen a környező dombok sziluettje tükröződik, váltakozva az ég kékjével és a felhőkkel.

A vízben elsüllyedt csónakok várják a megmentőjüket és én most valamiért biztos vagyok benne, hogy az meg is érkezik.

Tavasz a Pécsi tónál

 


mm

Névjegy: Józing Antal

1964-ben születtem Komlón, Pécsen voltam középiskolás, de főiskolás korom óta Szombathelyen élek. Megannyi munkahelyen megannyi mindent csináltam, leginkább tanítottam és újságot írtam. Három évtizede dolgozom a médiában. Írtam papírba és elekronikusba, írtam nagyon kicsibe és nagyon nagyba, voltam szerény külsős és voltam komoly főszerkesztő. Mindig szerettem a magam útját járni. A Blog21.hu független médiafelületet 2015-ben indítottam, remélhetően nemcsak a magam örömére.

Szólj hozzá!

Please Login to comment
  Subscribe  
Visszajelzés