„Egyetlen fegyver sem olyan veszélyes, mint az emlékezni tudás művészete” – írja Tandori Dezső „Nem szeretném, ha fáznál!” című 1980-as regényében, amit egy könyvtári kiárusításon vettem, és ami cseppet sem bizonyul könnyed olvasmánynak így az 50. oldal körül. Nem kenyerem más emberek bölcselkedéseik idézése, mentségemre szolgáljon, hogy ez a sor […]
Szombathelyi belváros, még az ünnepek előtt. A decemberi hidegben előttem fázósan húzza össze a céges pufajkát két férfi. Parkolóőrök. A párbeszédfoszlányokból azt hallom ki, hogy a kicsit idősebb parkolóőr tanácsokkal látja el a nagyon fiatal parkolóőrt. Hogy például milyen trükkökkel és magyarázatokkal jönnek elő az autósok, amikor lejárt a parkolójegyük. […]
Mostanában kevesebbet hallani arról, hogy hogyan is állnak éppen a reformok, pedig izgalommal olvasnék arról, mikorra várható a beérési határidejük. Reformok helyett vannak viszont könnyítések és egyszerűsödő, „söralátét bürokrácia”. Megígérték, megcsinálják. A napokban levelet kaptam a könyvelőmtől, aki arra hívja fel a figyelmemet, hogy január 1-től változások lesznek a számlák […]
Most először állítottak meg rendőrök Ausztriában. Az S31-esen történt nem sokkal Kismarton (Eisenstadt) előtt. Nagy villogással egy sávval jobbra húzták a forgalmat, a leállósávba terelték és ott megállították azokat, azokat, akiket meg akartak. Például engem. Készültem, hogy alaposan megnéznek mindent, a matricától a téligumiig, de nem történt semmi ilyen. A […]
Ha kutattok az emlékeitekben, talán ti is felleltek közöttük olyan „művészeti találkozásokat”, melyek ezért vagy azért meghatározó szerepet játszottak az életetekben. Nekem ilyen például az a pillanat, amikor a vaskúti szüreti táborban 14,5 évesen az emeletes ágyon ülve a meghallottam a Kraftwerk „The Robots” című dalát. A hálószobának nevezett meszelt […]
Talán elhiszitek, hogy nem jelent sokat számomra, hogy mi a titulusom, mennyire forog a nevem nyilvánosan, hányszor látom magamat mozgó- vagy állóképen. Csak azért szólok, mert ennek a bejegyzésnek a motivációja – remélhetően – nem az önreklámozás. Az otthoni íróasztalomon van egy csúnyácsa, ütött-kopott kislámpa, aminek az alsó műanyag rekeszeiben […]
Nem hiszem, hogy nekem sokat kellene beszélnem a karácsonyról, megbízhatóan inflálódik az az én hozzájárulásom nélkül is. Legyen elég néhány szó a nyelv alatti olvadó édes zselés szaloncukorról, az új könyvek illatáról, az ajándéksál puha tapintásáról (jaj, csak el ne veszítsem!), az apró gyertyafényről, a nagy fenyőzöld foltról a nappaliban, […]
1. A déli órákban úszni voltam. Vagy egy évtizedet hagytam ki. Illetve úszni úsztam, folyókban, tavakban, tengerekben, de szabvány medencében nem. Mert olyan unalmas a falakat és a lelátókat bámulni, miközben az ember fegyelmezetten kalimpál le- és fel a kijelölt sávokban. De most egész jólesett, magam is meglepődtem, hogy tíz […]
„Valamit nem csinálunk jól” – írtam ezt annak kapcsán, hogy hiába nyílnak Szombathelyen tízméterenként pékségek, nem is olyan egyszerű kenyérhez jutni. A kenyér mellett még 10 ezer példát tudnánk találni arra, politikából, kultúrából, oktatásból, gazdaságból és ez élet minden apró területéről, hogy képtelenek vagyunk az életünket hatékonyan megszervezni. Most úgy […]
Talán már leírtam, ha nem, akkor éppen ideje: többek között azért jó regényeket olvasni, mert felnyitják a szemet. Olyan világokba kalauzolnak el, ahova fizikálisan esélyünk sincs elmenni, és ha mégis, egész mást látunk ott. A héten befejeztem Penelope Fitzgerald második kisregényét, „A part mentén”-t. Ahogy beharangoztam, a történet a londoni […]