Horvát liga, rendkívüli kiadás.

Legutóbbi sörtesztünk már jó régen, közel egy évvel ezelőtt készült. Akkor Londonból jelentkeztünk, afféle rendkívüli kiadásként.

Ez a teszt igencsak hasonlatos a londonihoz. Most is határokon túli mind a helyszín, mind a sörök, annyiban viszont mégiscsak más, hogy Horvátországban sokkal inkább megfordulnak a honfitársaink, így az alábbi olvasmány még akár hasznos is lehet.

Bár a horvát bolti sörválaszték érezhetően javult az utóbbi években, ha valakit megkérdezünk, hogy mondjon egy horvát sörmárkát, szinte biztosan lehetünk benne, hogy a „Karlovacko” lesz a válasz. Mikor másfél évtizede először jártunk az országban, gyakorlatilag csak ilyen reklámot láttunk, így afféle nemzeti intézménynek tűnt az ital.

A Karlovacko kihívójának az Ozujsko nevű sört választottuk. Egyrészt mert szintén horvát, másrészt mert szinte minden boltban ott áll ez is a polcon.
Ha helyi sört akarunk inni, leginkább e kettő közül tudunk választani.

Az ár nem sok eligazítást ad. Mindkettők hajszálra ugyanannyiért, 6,19 kunáért vettünk a falu közepén levő kisboltban. (Később mindkettőt láttunk egy nagyobb hipermarketben, meglepő módon mindkettőt drágábban adták.)

A külcsínt tekintve mindkettő rendben van. Az üvegek egyedi dizájnnal és dombornyomással dicsekednek, a kissé erőszakos címke sejteti, hogy kommersz sörökkel van dolgunk, ami őszinteséget csak helyeselni tudunk. A piros-fehér kockák formájában látványosan jelen van a legendás horvát öntudat is. (Tényleg, van olyan magyar sör, amin magyar zászló leng?)

Nagyjából itt véget is ér az egyediség.

A szín, illat és az íz ugyanis már lehetne akár magyar is. A Karlovacko egy árnyalattal sötétebb, egy kicsivel illatosabb és talán ízesebb is. (Az igazság az, hogy az első kóstolásoknál még viszonylag magabiztosan meg tudtuk őket különböztetni, de néhány pohár után már megkeverték az ízlelőbimbóinkat.)

Ami az alkotóelemeket illeti: bizony, mindkettőben ott lapul a kukoricadara, amit az Ozujsko esetében még antioxidánsok is kiegészítenek.

Részben ezért, részben a némileg karakteresebb jelleg miatt a Karlovackót hoztuk ki a párbaj győzteseként.

Azért Horvátországba továbbra sem a sörök miatt megyünk.

(Az üvegek visszaváltása is idekívánkozik: az üzlet, ahol vettük őket, csak úgy adta volna viszsa a pénzt, ha felmutatjuk a blokkot. Azt persze mi régen eldobtuk. Megkérdeztük, alternatív megoldásként levásárolhatjuk-e a négy üveg árát. Mondták, rendben van. De amikor ásványvizet tettünk a kosárba, mondták, még sincs rendben. Négy üveg sört kell vennünk. Így hagytuk ott az üvegeket és velük együtt négyszer egy kunát.)

(Az írás eredetileg 2013 júliusában jelent meg.)

Ön szerint?