Gusztustalan szeméthegy Szombathely belvárosában
Minimum kettő, de inkább három hét óta nem üríti senki a konténert.
Minimum kettő, de inkább három hét óta nem üríti senki a konténert.
Izgalmas kalandok, váratlan fordulatok, egzotikus helyszínek és felemelő jellemfejlődés. Mindez igaz történet alapján. Köszönöm, hogy együtt kalandoztatok velem.
Megnyitom a reggeli a híreket, és azt olvasom, hogy ma éppen: 1. KSH: gyorsult a fogyasztás növekedése októberben 2. 2,9 százalékkal nőtt a bruttó átlagkereset január-októberben Csak azt nem értem, ha itt négy éve egyfolytában mindig és minden gyorsul és nő, akkor miért látom és tapasztalom azt, amit Ti is. […]
A napokban kiadott látványtervek szerint ilyen lesz majd a budai Várkert Bazár: Ami jelenleg így néz ki: Bevallom, nem hoz különösebb lázba, hogy az egyre lapangottabbnak tűnő főváros melyik részét toldozzák-foltozzák éppen, de ennek a épületcsoportnak vannak közös nevezői az én személyes történelmemmel. Itt üzemelt ugyanis a 1961 és 1984 […]
Belenéztem a szombathelyi közgyűlésbe, és kicsit olyan hangulatom lett, mint amikor annak idején valamikor május végén az általános iskola legrosszabb osztályában kellett a hetedik órában Tóth Árpád-verset tanítanom.
Nem is dicsekedtem még vele: elkezdtem úszni. Talán a rendszeres jelző sem teljesen félrevezető, hiszen a hetente egy alkalom már szinte annak számít. A víz önmagában mindig is a terepem volt, de az úszást szervezett körülmények között (értsd: uszoda) évek óta mellőztem. Mert macera és mert unalmas. Most viszont rákaptam […]
Sajnos nem tudom elfelejteni. Nem tudom elfelejteni és megbocsátani, hogy elcseszték ifjúságom egy szeletét, hogy indulókra kellett masíroznom, hogy gyerekként hatalmi manipulációk része voltam, hogy agymosott zombinak néztek, hogy nem beszélhettünk szabadon, hogy fallal elzárták előlem a világot, hogy szabadidőmet társadalmi munkával próbálták elrabolni, hogy középiskolában politikailag megfenyegettek, hogy az […]
Talán elhiszitek, hogy nem jelent sokat számomra, hogy mi a titulusom, mennyire forog a nevem nyilvánosan, hányszor látom magamat mozgó- vagy állóképen. Csak azért szólok, mert ennek a bejegyzésnek a motivációja – remélhetően – nem az önreklámozás. Az otthoni íróasztalomon van egy csúnyácsa, ütött-kopott kislámpa, aminek az alsó műanyag rekeszeiben […]