Talán már leírtam, ha nem, akkor éppen ideje: többek között azért jó regényeket olvasni, mert felnyitják a szemet. Olyan világokba kalauzolnak el, ahova fizikálisan esélyünk sincs elmenni, és ha mégis, egész mást látunk ott.

A héten befejeztem Penelope Fitzgerald második kisregényét, „A part mentén”-t.

Ahogy beharangoztam, a történet a londoni lakóhajók közösségében játszódik, egy olyan közegben, aminek talán kevesebb érintkezési pontja van a magyar mindennapokkal, mint Afganisztánnak vagy Törökországnak.

Ezt egyébként már nyáron is gyanítottam, amikor kilométereket gyalogolva a londoni Regent csatorna partján lehetőségünk nyílt valamivel közelebbről szemügyre venni ezt az életformát. A látványt kiegészítette az a barátságos, borzalmas bennszülött akcentussal beszélő középkorú hajólakó hölgy, aki az útbaigazítás során bevallotta, fogalma sincs, hogy merre lehet a Magyarország nevezetű hely.

Lakóhajók Londonban – Regent csatorna (saját fotó)

Nos, „A part mentén”-t elolvasva ezen már annyira sem lepődöm meg, mint ott helyben. Ha valaki a folyón lakik egy hajóban, a kelet-európai földrajz valóban nem tartozik a mindennapi főkérdések közé – vontam le a regény egyik tanulságát.

Nyáron egyébként, még a friss élmény hatására – egy londoni ingatlanpiacot elemző könyv segítségével – tájékozódtunk valamennyire lakóhajóügyben, de sem akkor, sem most nem sikerült tiszta képet kapni a kérdésben.

Roppant úgy tűnik, hogy az életforma nem egyszerűen hippiromantika vagy lázadás, nem függ egyenes arányban a pénztől, illetve annak hiányából, a közösség keresésétől vagy annak elutasításától. A regényből az derül ki, és hiszünk neki, mert az írónő is lakott ilyen helyen, hogy laknak itt művészek és irodai dolgozók, prostituáltak és egykori katonatisztek, aranyifjak és orrgazdák, családok és magányosak. Nem ez a lényeg.

Lakóhajók Londonban a “Kis-Velence” városrészben (saját fotó)

Az összekötő kapocs mélyebbről jön, mint az emberi társadalomban betöltött szerep: a kapocs a szárazföld és a folyó találkozásának misztikuma.

Kipróbálni kipróbálnám, de az kétesélyes, hogy mennyire tetszene.

És adódik a kérdés:

[polldaddy poll=6787220]