Elmesélem, milyen a bécsi TK Maxx
Az amerikai áruházlánc néhány éve jelent meg Ausztriában. Mintha a Lidl középső polcait összeházasítanánk egy méretes ruhaoutlettel. Most már értem, miért félnek tőle annyira a vetélytársak.
Ausztria
Néhány mondat a 2017-es Bécsről
„Az kizárt dolog, hogy idekanyarodjon egy busz három perc múlva” – mondom a bécsi külváros egyik félreeső domboldali mellékutcájában, miután az esti sötétben áttanulmányozom a menetrendet, és egy teremtett lélek nincs az utcákon. A busz persze másodpercre pontosan odakanyarodik valahonnan, merthogy Bécs továbbra is úgy működik, ahogy az ember elvárja […]
De miért erőltetik az osztrákok ezt a béna autópálya-matricát?
Összefoglalva: van itt a szomszédban egy látszólag majdnem tökéletesen működő ország, ami mégsem lehet annyira tökéletes, ha nem tud megoldani egy ilyen primitív ügyet.
Fürdő- és szállodateszt: A különleges Hundertwasser-hotel Bad Blumauban
A magyar határtól félóra autóútra megbúvó komplexumról sok szóbeszéd kering, de valójában csak kevés honfitársunk keresi fel élesben. Nekem most megadódott a lehetőség.
Szállodateszt: Hotel Doppio, Bécs
Kiváló ár-érték arányú üzleti szálloda Simmering városrészben. Városnéző turistáknak is ajánlható, ha azok hajlandók némi kompromisszumra.
Megbüntettek gyorshajtásért Ausztriában
„Már legalább egy éve nem büntettek meg a rendőrök” – így dicsekedtem mostanában ismerőseimnek, hangomban a jó útra tért szenvedélybeteg büszkesége bujkált. Merthogy valamiért vonzom a rendőrök csekkjeit. Továbbra is meggyőződésem, hogy semmivel nem vezetek gyorsabban, mint az átlag, de a hosszú somogyi falvak szélén, a kihalt kis-balatoni utakon vagy […]
A lámpagyújtogató
Persze jólesik, ha sok ezren elolvassák a cikkemet, lájkolgatják, osztogatják, vagy amikor megállítanak ismerősök az utcán és szembedicsérnek, hogy a múltkori írás, na az milyen jól sikerült. Én ilyenkor általában zavartan mosolygok, kinyögök valami köszönömfélét, és jó esetben nem veszem el a beszélőtárs kedvét azzal, hogy kifejtem, mennyire nehezen megfogható […]
Osztrák hókotrók
Olvasom, hogy a délutáni 5 osztrák hókotró után este 4 újabb indult Magyarországra, Ez már összesen 9, ha jól számolom. Tényleg nincs 9 működőképes hókotrónk, amit az M1-esen munkába lehetne állítani?
Megállítottak a rendőrök az osztrák autópályán 1
Most először állítottak meg rendőrök Ausztriában. Az S31-esen történt nem sokkal Kismarton (Eisenstadt) előtt. Nagy villogással egy sávval jobbra húzták a forgalmat, a leállósávba terelték és ott megállították azokat, azokat, akiket meg akartak. Például engem. Készültem, hogy alaposan megnéznek mindent, a matricától a téligumiig, de nem történt semmi ilyen. A […]
A császár mellszobra
Nem mondom, hogy az Alexandra a kedvenc könyvesboltom, de az igaz, hogy ott olykor iszonyú jó könyveket lehet kifogni iszonyú jó áron.
Jó múltkorában a cég pécsi központi áruházában három novellásgyűjteményt is kénytelen voltam a kosaramba tenni.
A Noram kiadó „Modern dekameron” sorozatának darabjai voltak, mélyen leárazva, vígan ezer forint alatt, az eredeti ár kb. negyedéért.
A sorozat a novellákon keresztül a 20. századi nemzeti irodalmaiból ad áttekintést. Keménytáblás kivitelezés, igényes tipográfia, írói életrajzokkal, 600-700 oldal tartalommal. Most éppen az osztrák novellákat olvasom Hofmannsthaltól Jelinekig.
Az osztrák próza önmaga is megérne egy misét, de azért az a mise némileg hosszabb és bonyolultabb lenne, mint egy blogbejegyzés.
Most ragadjuk ki a felhozatalból Joseph Roth (1894-1939) írását, mert talán van benne tanulság.
Bevallom, engem eddig mindig idegesített kicsit ez az osztrák császári dolog. Mikor a Schönbrunnt néztem Bécsben, nem az jutott eszembe, hogy milyen szépen van nyírva a sok kilométeres sövény vagy hogy a kastély japán termében milyen jól megy a tapétához az a kis rokokó tükör, hanem az, hogy ezekért a dolgokért mennyi magyar (horvát, cseh, lengyel, osztrák stb.) parasztnak kellett verejtékeznie.
Nos, a zsidó származású Roth – aki élete végén az alkoholizmus mellett megtalálta a katolicizmust is – „A császár mellszobra” című novellájában egy kicsit más szemszögből írja le ezt a tovatűnt világot.
A történet középpontjában egy lengyel nemes, egy igazi császárhű monarchista áll, aki teljes szívéből hisz a soknemzetiségű, sokvallású birodalomban, ami kimondatlanul is kicsit Amerikára hajaz. Az ő szemszögéből úgy tűnik, nagy marhaság volt a nemzeti eszmék nevében szétverni ezt a valamit, ami minden hibája ellenére működött, nagyvonalúan és emelkedetten, ellentétben mindazzal a kicsinyes konstellációval, ami utána következett.
Mivel nem éltem akkor, nem tudom mennyire van igaza Rothnak.
Lehet, csak én öregszem, lehet, csak jól van megírva a novella.
De az is lehet, hogy a magyar politikai elit kudarca sugallja, hogy talán érdemes egy pillantást vetni a császár mellszobrára.