Irodalom


A prózai Cosa Nostra

Este az ágyban a kislámpám fényénél kizárólag szépirodalmat olvasok. De előtte, mondjuk a 22-24 órás sávban újabban rákaptam, hogy a nappaliban belesüllyedjek a karosszékbe és valami szárazabb szakirodalmat lapozgassak. Ilyenkor random módon lekapok a polcról valamit, legyen az irodalomtörténet, képzőművészet, zene vagy bármi, hogy aztán átfussak belőle egy-két kiragadott fejezetet, […]


Könyvforgalom (1997-2013)

Ezekben a napokban zajlik XXI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál. Ennek apropóján publikálta pénteken az MTI az alábbi grafikát. Amint a mellékelt ábra mutatja, a legnagyobb éves könyvforgalom 2008-ban volt (67,6 milliárd forint), azóta csökkennek az eladások. Igazából rémisztő számomra a 2012-es és a 2013-as forgalom közötti különbség. Nem akarok itt olcsópoénkodni […]


Ady Endre prózája beérett a korral

“Kompország, Kompország, Kompország: legképességesebb álmaiban is csak mászkált két part között: Kelettől Nyugatig, de szívesebben vissza.” (1905) – Nincs meg véletlenül neked Adynak valamilyen a publicisztikája? – kérdezem anyut úgy két hónappal ezelőtt, hirtelen felindulásból, mindenféle szomorú családi események széljegyzeteként. – Várjál csak, megnézem – mondja, majd hosszan bogarássza a […]


Fürdés a Bellow-folyóban

Nem tudom, vannak-e véletlenek, és igazából soha nem tartottam fontosnak, hogy erre a kérdésre igen vagy nem az igaz válasz. Annak ellenére, hogy ebből az egyszerű tudásból messzemenő következtetéseket lehetne levonni. Mindenesetre a tavalyi könyvtári könyvvásáron zsákmányoltam egy Saul Below-regényt. Az Augie March kalandjaiért boldogan kifizettem a 100 vagy 200 […]


Átléphetetlen végzetek – William Trevor: Balvégzet bolondjai

Azt hiszem, egy prózai művet alapvetően két ok miatt lehet élvezni. Vagy azért, mert jól van megírva, vagy azért, mert kitágítja a látóhatárunkat. Az előbbi csoportba tartozik például az Amerikai tragédia vagy az Alice Munro-novellák, az utóbbira kiváló példa a Papírsárkányok, amely Afganisztánba, illetve a hazarák világába ad menetjegyet. És […]


Alice Munro nőiesen dönti a tabukat

A 2010-es labdarúgó-világbajnokság döntőjében a spanyolok egy gólt lőttek, a hollandok viszont egyet sem, így Spanyolország lett a világbajnok. A legmagasabbra eddig Javier Sotomayor ugrott (245 cm), így most övé a világcsúcs. Tiszta sor. Nagyon jó, hogy vannak ilyen feketén-fehéren mérhető teljesítmények, és nagyon jó, hogy vannak olyanok, amiken vitatkozni […]


Nehezen tudok kikeveredni az Amerikai tragédiából

Biztos ismeritek azt az érzést, amikor olyan biciklit hajtotok, aminek olyan az áttétele, hogy irgalmatlanul sokat kell tekerni azért, hogy megtegyen néhány métert. Az ilyen járgány módfelett haszontalannak tűnik sík terepen, viszont mihelyst dombnak felfelé haladunk vele, kiderül, micsoda előny ez. Ugyanis ha megfelelően kicsi a fogaskerekek áttétele, ülve megmászhatjuk […]


Egy dühös bejegyzés a Nemzeti Könyvtárról

Megint csak könyves hírt kell kommentálnom. Nem tehetek róla, kibuggyan belőlem. Szóval azt írja ma az MTI, hogy „a tervek szerint március 12-én indul útjára a Nemzeti Könyvtár 24 kötetet tartalmazó “második hulláma”, melyet nyolc neves politikus, nyolc kiemelt intézmény jelenlegi vagy egykori vezetője és nyolc egyházi méltóság ajánlása alapján […]


Talán nem az Amazon csillagaira kellene hallgatnom

Tavaly augusztus végén a tartalom és a forma kapcsolatát boncolgattam egy kellemesen köldöknézegető blogbejegyzésben. Konklúzióként azt a közhelyet közöltem veletek, hogy hiába a népszerűnek tűnő témák (pl. London, macska, kábítószer, jó útra térés stb.) egy könyvben, ha valaki nem tud írni. És ennek ellentéte is igaz: a leglaposabbnak tűnő téma […]


Német történeteim 2

Akárhonnan nézem, ereimben komoly részegségnyi német vér is kering. Apai ágon nagymamán ugyanis tisztességes sváb asszony volt, olyan, aki „sch”-val írta rövidke lánykori nevét, és aki a magyarnál sokkal jobban beszélte annak a távoli országnak a nyelvét, ahol ő maga ugyan soha nem járt, és láthatóan nem is nagyon izgatta […]