Zene


Esti részletekbe menés

  Talán az életkor az oka. Talán a mennyiség gazdasági, politikai és kulturális trónra emelése és istenként való imádása. Vagy csak a média gyorséttermének számító híroldalnak szükséges némi esti magánellensúly. Az sem biztos, hogy túlzott következtetéseket kell belőle levonni. Mindenesetre azt vettem észre, hogy az utóbbi hetekben, amikor leszáll az […]


Óvatosan a kozákok ostorával!

A nevükön és a körülöttük kialakult politikai vonatkozású hisztin kívül nem sokat tudok az orosz Pussy Riot zenekarról. Nem tudom, milyen zenét játszanak, nem tudom, miről énekelnek, mint ahogy azt sem, hogy valódi zenekar-e, vagy valamiféle politikai küldetést teljesítenek. Még az is lehet, hogy azokhoz az ostoba és idegesítő nők […]


Bedugatlan hétvégéim

Munkamániámon, azt hiszem, nem lehet már segíteni, de az mindig megnyugvással tölt el, amikor konstatálom, hogy internet-függőségem még csírájában sem létezik. Amikor évente-kétévente akár egy hétre is sikerül kiszabadulnom a napi taposómalomból, kiválóan tudok a tengerben polipokat kergetni, nagyvárosok titkait fürkészni, agy éppen a réten ellenszélben tollaslabdázni, anélkül, hogy egy […]


A legrangosabb zenei fesztivál

Az autóban jobb híján Petőfi Rádiót hallgattam, miközben a hétvégén ide-oda átszeltem a Dunántúlt. Egy idő után arra figyeltem fel, hogy a közszolgálatinak nevezett, valójában félintelligens öszvércsatorna folyamatosan valami „legrangosabb európai zenei fesztivál”-t emleget. Eltelt egy kis idő, amíg rájöttem, hogy a szerkesztők az Eurovíziós Dalfesztiválra gondolnak. Ez őszintén meglepett. […]


A löncshúsos gangsta

Korábban már kifejtettem, hogy Magyarország többek között onnan ismerszik meg, hogy itt megannyi dolog fordítva van bedugva a konnektorba. Nálunk nemcsak a klasszikus értelemben vett politikai baloldal és jobboldal fogalma fordult ki felismerhetetlenségig, de az állampolgár és az állam viszonya is csak fejre állva nyer értelmet. Miért pont a hiphop […]


Szívemben lábnyom, tízes a céltáblámon

Hosszú idők óta ez az első blogbejegyzésem, amit nem teszek közzé a Facebookon. Merthogy ennek végképp nem kell ott virítania a zavaros, dinnyehéjakkal teli folyamban, ahol nem csak az olvasók kegyeiért, hanem mindenféle titokzatos programozói algoritmusok szeszészeivel is meg kell küzdenie. Hát ez a bejegyzés nem küzd semmiért. Aki nagyon-nagyon […]


Itthon vagyok

Na, ezt ügyesen elsummantottam. Mármint ezt az „Itthon vagy – Magyarország, szeretlek” izét. Nem is nagyon tudom, mi ez. Állítólag Rákay Philip egymilliárd forintos projektje, aminek lényege, hogy mindenkinek szülőhelyére vagy valahova el kell utaznia, és ott örülnie kell. (Nekem például most Komlón kellene lennem és élveznem a Pöndöly táncosainak […]


Katari X-Faktor

Nem is dicsekedtem vele, hogy amikor augusztusban a digitális átállás miatt lett Mindig Tv-m, akkor lecseréltem a parabola antennám beltéri bigyuszát is, ami már vagy 10 éve nem ment, és így most mindenhonnan dőlnek az ingyenes csatornák. Bár a tévénézési szokásaim nagyjából változatlanok – kb. egy órát töltök hetente a […]


Szombat esti Oasis-faktor

16 év után most van először RTL Klub csatornám, de mivel a múlt héten belenéztem az X-Faktorba, tegnap este úgy döntöttem, hogy az inkompetens zsűri és a lehangoló előadói-felhozatal helyett inkább más zenés szórakozás után nézek. Így esett a választás az Oasis 1996-os koncertfilmjére, a „There and Then”-re. Kb. 10 […]