Lovasi András idáig tudta a történetet
Ha utógyújtással is, de csak elolvastam a Kispál-énekes életrajzát. Vannak érdekesebb fejezetek is benne.
Ha utógyújtással is, de csak elolvastam a Kispál-énekes életrajzát. Vannak érdekesebb fejezetek is benne.
Szerintem közületek már sokan rájöttetek arra, hogy a pénzzel nem érdemes különösképpen foglalkozni, csak annyira, hogy az ember be tudja fizetni a számláit, a teraszon ki tudjon rendelni egy száraz fehéret, tudjon könyveket venni és évente néhányszor el tudjon utazni egy koncertre Európa valamely városába.
Mikor a generációm tagjai azzal jönnek, hogy hol vannak már olyan zenekarok, mint voltak egykoron a hetvenes, nyolcvanas stb. években, akkor mindig azt mormogom, hogyha valami nincs szem előtt, az még nem jelenti azt, hogy nem létezik.
Azt hiszem, ezzel a dallal megint magamra maradok, de ez inkább lelkesít, mintsem lehangol.
Nem vagyok egy nosztalgiázó típus, de a Várkert Bazárt meg akartam nézni. No nem a monarchia iránti vágyakozás, hanem az egykori Ifjúsági Park miatt.
Ha véletlenül lemaradtatok volna róluk a Facebookon, most pótolni tudjátok.
Nem egy embert igyekeztem már meggyőzni Ian Brown nagyszerűségéről, de nagy sikerekről nem tudok beszámolni.
A színház szombat esti intim Grönholm-módszere és a szinte üres büféje után erős kontraszt a Savaria mozi előtere, ahol cirka félezer ember zsúfolódott össze, hogy meghallgassa a Vad Fruttikat.
Ha nem mond semmit a címben szereplő név, akkor komoly szükségetek lesz némi zenei nyitottságra.
Mikor először hallottam az FM4-en, felkaptam a fejem, mikor másodszor, megörültem neki, mikor harmadszor, elmentettem a fejembe egy sort („it’s so dangerous to wake a deep sleeper”), és este hazaérve rákerestem a Google-n.