Cicmóric
Már éjjel egy óra is elmúlt, amikor nekiálltam ennek a kis bejegyzésnek. Bizonytalan vagyok, érdemes-e ilyenekbe időt, energiát beletenni.
Már éjjel egy óra is elmúlt, amikor nekiálltam ennek a kis bejegyzésnek. Bizonytalan vagyok, érdemes-e ilyenekbe időt, energiát beletenni.
Néhány napja ellátogattam szülőföldemre. Terveztem sok mindent, erdőjárást, Pécs-túrát és kutyafuttatást, amikből aztán nem lett semmi, azon egyszerű okból kifolyólag, hogy nemcsak hideg volt, de esett is valami az égből.
Újra angolföldön jártunk, és nem tudtunk ellenállni egy újabb tesztnek.
Bizonyára sokan vannak közöttetek, akiket annak idején különleges hangulatba hoztak a gyerek- és ifjúsági könyvek illusztráció.
És akkor megint ott ültem a londoni piros busz emeletén, és megint átmentünk a nagyváros nem túl jóhírű környékén, ami tele van bevándorlókkal, feketékkel, sárgákkal és fehérekkel, magyarokkal is jócskán persze, mert sokaknak valamiért még mindig jobb Hackney-ben, mint idehaza, és akkor feltűnt, hogy mennyivel rendezetteb, pofásabb a környék, mint […]
Fél gyerekkoromat az erdőkben töltöttem, tényleg otthon voltam bennük.
A magyar férfiak hozzászoktak ahhoz, hogy hazai csapat híján kiválasztanak egyet a résztvevők közül, akiknek szurkolni lehet. Akár személyiségtesztnek is elmegy a döntés.
Persze, nagy baj az autokrácia és az állampárt újbóli kiépülése, de hol fogok én most rugós alátétet vagy colstokot venni?
Lengyelország főként az aktuálpolitika és a közép-európai diplomáciai játszmák kapcsán bukkan fel a magyar sajtóban, pedig az egyik legizgalmasabb európai úticél, végtelenül sok felfedeznivalóval. Itt van például Torun.