A napokban jutott eszembe, hogy kissé elrontottam a dolgot: egy hanyag mozdulattal átsiklottam ősszel azon, hogy mikor és milyen kilométeróra állásnál tetettem fel a téli gumikat és cseréltettem le az olajat.

Próbáltam kiszámolni, hogy azóta vajon mennyit mehettem, de hát a fene sem emlékszik.

A mai napsütés és az autóban felgyülemlett tekintélyes morzsamennyiség arra sarkalt, hogy az udvaron kiszippantsam a dzsuvát a szegény járgány belsejéből.

Kíváncsiságból kinyitottam a motorháztetőt (évente egyszer teszem), és örömmel és meglepetéssel állapítottam meg, hogy a szombathelyi gumiszerviz egy matricát ragasztott a blokkra, akkurátusan feltüntetve dátumot, kilométeróra állást és az olaj fajtáját.

Elégedetten konstatáltam a precizitást, majd lecsuktam a tetőt.

Jövőre majd megint kinyitom.

1. A szomszéd autót mos.
2. Be tudom zárni a deformálódott pinceajtót.

Tegnap délután mindkét feltétel teljesült.

Negyed évszázaddal ezelőtt a Postán dolgoztam mint kézbesítő, megannyi emlék most is előjön, olyan azonban egy sem, ami valamiféle elcseszett kiegészítő szolgáltatáshoz kapcsolódna.

A lányok a pultnál felvették a leveleket, a csomagokat és a pénzt, mi meg kivittük ezeket.

Erre kellett figyelni, ezt csináltunk, talán nem is rosszul.

Aztán később – mikor már nem dolgoztam ott, sem komolyan, sem nyári szünidőben – némileg meglepetten vettem észre, hogy a hivatal kezd átalakulni bazárrá, ahol többek között kisautót és kínai harisnyagatyát lehetett venni.

De eddig legalább a pultnál békén hagytak.

Ma már ott sem.

Délután egy csekket adtam fel. Mielőtt befizettem volna, a hölgy megkérdezte, hogy akarom-e, hogy a csekkem részt vegyen valami sorsoláson 80 forintért. Mondtam nem. Erre valami internetes sorsolást ajánlott. Ezt is visszautasítottam.

Mikor végre befizethettem a nyomorult csekket, és már azt hittem, ennyi a történet, a hölgy közölte, hogy akkor tud ajánlani sorsjegyet is.

Kíváncsi vagyok, hogy mi lesz a következő lépés. Erotikus termékek? Hasadóanyag? Kártyajóslás?

Kérdés: Visszaállítná-e ön a halálbüntetést, ha gyógyszerkészítmények spammreiről van szó?
Válasz: Igen.

Most már több napja kerülget valami devla, tegnap óta pedig különösen. Este 7 felé reszkettem, mint egy lány a sokat ígérő randevú előtt, aztán randevúztam is egy kád iszonyú forró vízzel. Talán egy-két éve is van annak, hogy nem ültem kádban, és vagy tíz éve, hogy nem voltam lázas. Nem mértem meg, de gyanús.

Most gubbasztok, mint egy túzok, és bosszankodom az állapotomon. Irgumburgum.

Este van, sötét, de kellemesen jó idő. Kint vagyok valahol a természetben, de az is lehet, csak városszél. Ismeretlen emberekkel álldogálok, akiket valamiért mégiscsak ismerek. Kiderül, futóverseny rajtja van.

Mindenki elindul, de nekem vissza kell fordulnom, esetleg el sem tudok indulni azonnal, mert magamhoz kell vennem egy nehéz táskát, afféle kis bőröndöt. Van vagy 10-15 kilogramm.

Mire elindulok, a többiek már elég messze járnak. Utánuk iramodok, kezemben a táska.

Aztán látom, hogy még a teherrel a kezemben is gyorsabban futok, mint a mezőny, így elég gyorsan utolérem őket.

„Ezért jó, hogy edzésben vagyok” – vonom le a következtetést, majd szép lassan beelőzök mindenkit.

Aztán felébredek.

Elég hülye érzés, ha az ember két napig azért nem tud a világ híreiről, mert egy tucatnyi hírportál-dolgozóval van összezárva.

„Azért bonyolultak ezek a dolgok” – magyaráztam két évvel ezelőtt a Szigeten egy fiatal iráni nőnek, aki történetesen férjével az előző évben Londonba menekült Iránból, és éppen magyar körúton voltak.

“Dehogynem egyszerűek, és ezt pont nektek kell a legjobban tudnotok 1956 miatt” – válaszolta a hölgy.

Mindez a párbeszéd az alábbi, meglehetősen durva videó miatt jutott eszembe. Négy nappal ezelőtt töltötték fel, és a kis, számunkra egzotikus, alig létező országban, Bahreinben készült.

Legyen a címe mondjuk szabadságvágy kontra zsarnokság. Nehéz felejteni.

Szeretem, mikor – mondjuk egy kellemesen fáradt péntek este vagy egy álmos hétfőn reggel – egy ismeretlen hölgy felhív az Iksz Kft. nevében, hogy gyors egészségügyi felmérést végezzen, vagy közölje, nyertem valami hétvégét egy fasza kis szállodában.

Ilyenkor mindig vívódom. Hogy kimondjam azt, amire gondolok, egyenesen, betonra, vagy vegyem tekintetbe, hogy aki telefonálgat, ő sem jókedvében teszi: nem volt más munkahely. Általában a második verzió győz, és egy mondat után határozottan, de udvariasan félbeszakítom. Legalább ne dolgozzon feleslegesen a szerencsétlen.