Olvasom, hogy a kormány kemény 120 millió forintot költ arra, hogy népszerűsítse az olvasást a fiatalok körében. Ez kb. 100 forintot jelent fejenként, ha naivan azt feltételezzük, hogy a pénz egy része nem tűnik el valamerre. (Mosoly.) Abba most ne menjünk bele, hogy mennyi esélye és realitása van egy olyan […]
„Tudjátok mit, csesszük el ezt is látványosan” – jött valakinek az ötlet a minisztériumban, a többiek pedig rábólintottak: „Igen, ezzel kellően be tudunk égni megint.” Így munkához láttak online pénztárgépek ügyében, és menet közben el is csesztek mindent, amit csak bírtak. Tologatták az időpontokat, engedélyezték a gépeket, majd betiltották, aztán […]
Ahogy arról bizonyára ti is hallottatok, a parlament ma a karácsonyváró hangulatban – mint egy mellékesen – államosította a tankönyvkiadást, és ennek velejárójaként úgy döntött, hogy kétféle tankönyv elég, merthogy minek azt cifrázni, az állam majd lerendez mindent. És sem akarom cifrázni túlságosan, de csak kikívánkozik belőlem pár mondat, ahhoz […]
Már hónapokkal ezelőtt olvastam róla, de elhessegettem magamtól a hírt, mondván, ez nem lehet igaz. Ennyire nem lehetnek hülyék. Ám egyre inkább úgy néz ki, hogy de, lehetnek. Központosítanák a nyelvoktatást is. Azaz én mint nyelvtanár – diplomával és legális vállalkozással – nem taníthatnék nyelvet. Mert ahhoz szerintük külön központi […]
Bár láthatóan évről évre hamarabb indul a karácsonyi szezon, de talán nem vagyok még elkésve az alábbi közérdekű információval, amely nem kevesebbet ígér, mint egy boldogabb karácsonyi várakozást. Ehhez nem kell mást tenni, mint megvenni – és persze használni – a Dulcolax végbélkúpot. Jézus születésének misztikumához, a szeretethez, és egyáltalán […]
Több mint bosszantó, hogy az ember tudván tudja, hogy mindennap értelmes szakirodalmat kellene olvasnia, van is belőle bőven, ehelyett hivatalokban papírokat tölt ki (hova tűnhetnek a sokkmilliárdos informatikai fejlesztések?), 27 százalékos áfát számol oda-vissza, próbálja követni a naponta változó jogszabályokat, és leginkább próbálja orvosolni a cég működésének megannyi apró-cseprő, de […]
Három napja nem megy a UPC az irodában. Hívom őket. Központi ügyfélszolgálat, robothang. Nyomja meg ezt meg ezt a gombot. Megnyomon. Női géphang búgja a fülembe, hogy túlterheltek, hívjam majd vissza később valamikor. Ilyenkor hirtelen felindulásból igazat adok Viktornak, hogy el kell kapni a nagy szolgáltatók tökeit. De hosszú távon […]
Na, ezt ügyesen elsummantottam. Mármint ezt az „Itthon vagy – Magyarország, szeretlek” izét. Nem is nagyon tudom, mi ez. Állítólag Rákay Philip egymilliárd forintos projektje, aminek lényege, hogy mindenkinek szülőhelyére vagy valahova el kell utaznia, és ott örülnie kell. (Nekem például most Komlón kellene lennem és élveznem a Pöndöly táncosainak […]
Így este fél 11 felé már elegem van ebből az egész szerencsétlen ügyből. Délelőtt úgy néztem végig a fejleményeket a városházán, mintha egy közepesen érdekes filmet néznék, ami jó, jó, de azért az ember néha rápislant az órájára, hogy mikor lesz már vége, mert menne már, annyi más dolga van. […]
A hivatalokban az a legszebb, hogy a felesleges működésüket sárga csekkek és illetékbélyegek formájában finanszíroztatják meg. A látszólag teljesen egyszerű ügyről kiderül, hogy nemcsak annyi, amennyi valójában, hogy tudniillik egy hivatalnok a számítógépén 10 másodperc alatt átüti egy rubrika adatait. Á, nem. Még kell menni ide-oda (önkormányzat, okmányiroda, ügyvéd, közjegyző, […]