Meddig él egy szarvasbogár?


Korábban már írtam, hogy a tragikomikus győzelmi jelentések, brüsszelezés és sorosozás között azért olykor akad érdekes hallgatnivaló a Kossuth Rádión.

A minap például a szarvasbogárról beszélgettek hozzáértők.

Eddig csak annyit tudtam róluk, hogy igencsak fura szerzetek, akik előszeretettel tanyáztak gyermekkori barátom körtefáján, és amikor fűszálat érintettünk a fejük alján levő kis „tükörhöz”, komótosan összecsukták a szarvaikat.

Aztán sokkal később az Isztria-félsziget egyik eldugott szegletében nyaraltunk, és itt alkalmam volt rendszeresen megfigyelem sete-suta repülési technikájukat.

Nagyjából ennyi, ám most a Tér-Idő magazin és benne Merkl Ottó entomológus alaposan kibővítette ismereteimet.

Még a gázról is levettem a lábam, hogy a szél- és motorzaj miatt nehogy lemaradjak valamiről.

Szarvasbogár (Lucanus cervus)

Szarvasbogár (Lucanus cervus)

Megtudtam, hogy a szarvasbogárnak – Európa legnagyobb bogarának – mérete attól függ, hogy mennyit evett lárva korában, ugyanis a kibújás után már nem nőnek.

A szarvasbogár-lárvák a nagy fák elhalt gyökereiben öt évig fejlődnek a föld alatt, és ha „megszületnek”, csak néhány hétig élnek. A fiúk általában két, a lányok négy hétig vannak közöttünk.

Ez idő alatt gyakorlatilag nem esznek semmit, a hímek nem is nagyon tudnának az agancsok miatt, amelyek egyrészt a verekedésre kellenek, másrészt a nőstények ezeknek a mérete alapján választanak partnert.

Minél nagyobb az agancs, annál kelendőbb egy szarvasbogár srác. Merthogy ez az jelenti, hogy fiatal korában sok táplálékhoz jutott, tehát jók a génjei és a termékenyítő képessége.

Egyébként azért van mostanság kevesebb szarvasbogár, mint gyermekkorunkban, mert az erdőgazdálkodás miatt a nagy fákat erejük teljében vágják ki, így a szerencsétlen állatok nem nagyon találnak méretes elhalt gyökereket a lárváik számára.

A szarvasbogarak mellett érdekes műsor volt a vadalmáról és az olasz maffiáról is.

Ez utóbbiról a rádió olaszországi tudósítója azt fejtegette, hogy a szervezett bűnözés mennyire beépült az olasz mindennapokba, egészen a legmagasabb szintig.

Az ottani hatóságok, tudtam meg, például figyelik, hogy ki az, aki gyanúsan sokat nyer közbeszerzéseken, mert akkor, Olaszországban, felmerül a maffiagyanú.

Szóval néha még mindig érdemes ráhangolódni a Kossuth Rádióra.


mm

Névjegy: Józing Antal

1964-ben születtem Komlón, Pécsen voltam középiskolás, de főiskolás korom óta Szombathelyen élek. Megannyi munkahelyen megannyi mindent csináltam, leginkább tanítottam és újságot írtam. Három évtizede dolgozom a médiában. Írtam papírba és elekronikusba, írtam nagyon kicsibe és nagyon nagyba, voltam szerény külsős és voltam komoly főszerkesztő. Mindig szerettem a magam útját járni. A Blog21.hu független médiafelületet 2015-ben indítottam, remélhetően nemcsak a magam örömére.

Szólj hozzá!

Legyél te az első hozzászóló!

Visszajelzés
wpDiscuz