Mi az oka, hogy magánbeszélgetésekben még a kormányhívők is szapulják, de a közbeszédben az ellenzék is csak óvatosan kritizálja? Kétségkívül nem könnyű szétszálazni a történetet, de eljött az ideje, hogy megpróbáljam.
Ezeket a mémeket tettem fel a Facebookra augusztusban. Nehogy lemaradjatok valamiről.
A Kozel mellett a legtöbb magyar szupermarketben ezt a két cseh sört árulják. Összeereszettük őket, hogy megtudjuk, melyikkel csinálunk jobb vásárt.
„Vagy tíz éve készültem ide” – magyarázom mindenkinek, mire mindenki azt kérdezi, hogy „hozta-e a várakozásokat?”. Erre rendszerint azt válaszolom, hogy „nagyon is”. De nem egyszerű összefoglalni, mi ez az egész, szerencsére a fotók segítenek.
Csuklósbusszal érkezni Velencébe önmagában élmény. Na és az sem hátrány, ha félpénzből találunk szállást a szomszédban. Kérdés, hogy ezért milyen kompromisszumokat kell kötnünk.
Mikor Velencébe készültünk, ez a szálloda eredetileg a tartaléklistánkon volt, aztán hirtelen első választássá lépett elő. Nem bántuk meg, összességében egy decens, korrekt kis hely.
Elmentem a Fő téri bódéhoz és kértem a négyoldalas kérdőívből. Aztán beszkenneltem nektek, hogy ennyivel is hozzájáruljak a konzultációhoz.
Gondolom észrevettétek, hogy a dolgok errefelé lassan változnak, vagy éppen sehogy.
Na, gyorsan összecsapom ezt az olvasónaplót, mintha csak nyári szünetre kapott házi feladat lenne, vagy mintha John Grisham lennék és a sokadik sikerponyvámat írnám.
És más fontos témákról. 2017 júliusában ezeket a mémeket pakoltam fel a Facebook-oldalamra.
