London felfedezése: Három piac, három különleges londoni íz
Egy nagyvárost a piacai legalább annyira jellemzik, mint épített öröksége. Az alábbiakban három londoni piacot mutatunk be személyes élmények alapján.
Egy nagyvárost a piacai legalább annyira jellemzik, mint épített öröksége. Az alábbiakban három londoni piacot mutatunk be személyes élmények alapján.
Nem egy embert igyekeztem már meggyőzni Ian Brown nagyszerűségéről, de nagy sikerekről nem tudok beszámolni.
Szombat este valamerre mozdulni kellene, de olyan sok választás nincs. A Savaria mozi előterében a 30Y játszik. Ha nem láttam volna őket már hússzor, talán szóba jöhetne Beck Zoli és csapata, de én most valami másra vágyom.
Ezekkel az infantilis felnőtt-mesékkel az a baj, hogy nem a gyerekkor édes ízét hozzák vissza, hanem valami egészen mást.
Tudjátok, ezek azok a saját gyártású, vicces vagy szomorkás képeim, amelyek a múlt hónap során felkerültek a Facebookra. Elég sok volt belőlük.
A török író többek között a kultúrák ütközésének és egymásba fonódásainak ábrázolásáért kapta meg a 2006-os Nobel-díjat. A kétkötetes regény elolvasása után azonban cseppet sem érezzük, hogy sokkal többet tudnánk arról a világról. Sőt. De éppen ez benne a csavar. Vagy hogyan is van ez? Nem, persze hogy nem kötelező […]
Nem, persze, hogy nem volt rájuk szükségem. Ezt a pénzt el lehetett volna költeni megannyi más hasznos dologra: félcipőre, fűnyíróra, kapszulás kávéfőzőre vagy telefon-kihangosítóra.
Tegnap este egy kedves, tisztességes, vidám valóság-mesét láttam, ami többet tesz a magyar-cigány együttélésért, mint a számtalan sokmilliárdos kormányprogram.
Mert akkor mondjuk regényeket tud írni. Legalábbis Virginia Woolf szerint. Ha gondoljátok, kifejtem bővebben, mert most éppen „nőügyekkel” foglalkozom.
Az uniós halálcsillag elleni heroikus harc mellett nyilván nem okozhat gondot még néhány apróság.