Szent Márton meg nem épült járdája


Lassan vége ér a szombathelyi Szent Márton-év, spirituálisan feltöltekeztünk, maradandóbbnál maradandóbb, értékesebbnél értékesebb alkotásokkal gazdagodtunk, de be kell látnunk, mindenre nem futhatta abból a megannyi millióból vagy milliárdból; a költségeket talán már a jóisten sem tarja számon, talán kedve sincs már idefigyelni.

Szóval a teljesség igénye nélkül volt itten Szent Márton városi bál és szexi táncverseny, birkózás , léghajózás és Ákos-koncert, óriásbábok és rockpassio, igényes képtári kiállítás és miegyebek. Bevallom, a borfesztiválnál elvesztettem a fonalat. (Korábban nem is tudtam, hogy az öreg nagyivó volt.)

Szóval a szegények védőszentjére költött tonnányi pénz elúszott, elégett, elszállt, kapott belőle, aki kapott, kimaradt, aki kimaradt.

Az biztos, hogy a szombathelyi ipartelepre korareggel kisétálók, akik feltehetően nem tartoznak a gazdagok közé, kimaradtak, merthogy idén sem kaptak járdát, sem Szent Mártontól, sem a várostól, sem a mindenható nagyfőnöktől.

Ipartelep, Vépi út

Így ők továbbra is némán baktatnak az autók között az útszélen a reggeli ködben és sötétben, hogy működtessék a multinacionális cégek a gyártósorait, hogy monitorok fölé görnyedjenek, hogy kisikálják az irodákat, hogy valamennyire mégiscsak működjön ez a kócos ország.

Merthogy be szeretnék fizetni a villanyszámlát, új télikabát kellene a gyereknek, nem is beszélve a lakás törlesztőrészletéről.

Megannyi spirituális feladat.

Mellesleg ezeknek az embereknek a reggeli sétája miatt tudják megvenni dicső oligarcháink a magyar médiát, belőlük épülnek a csinos szögesdrótkerítések, megy a parti Ibizán és épül városunk új büszkesége, a 16 milliárdos focistadion.

Talán ha valami tragédia történik majd a Vépi úton, akkor kerül ide is egy kis figyelem és vele pár rongyos köbméter beton. Szent Márton nagyobb dicsőségére.

Előzmények és további fotók


mm

Névjegy: Józing Antal

1964-ben születtem Komlón, Pécsen voltam középiskolás, de főiskolás korom óta Szombathelyen élek. Megannyi munkahelyen megannyi mindent csináltam, leginkább tanítottam és újságot írtam. Három évtizede dolgozom a médiában. Írtam papírba és elekronikusba, írtam nagyon kicsibe és nagyon nagyba, voltam szerény külsős és voltam komoly főszerkesztő. Mindig szerettem a magam útját járni. A Blog21.hu független médiafelületet 2015-ben indítottam, remélhetően nemcsak a magam örömére.

Szólj hozzá!

Legyél te az első hozzászóló!

Visszajelzés
wpDiscuz