Az orosz-ukrán vitában szerintem nekem van igazam. Innen a Wesselényi utcából, a fenyő íróasztalom kopottas lapja felett megmondom, mit mondok, szigorúan privátban. Azt mondom, hogy tudom, hogy valójában nincs olyan, hogy ország, csak emberek vannak, jók és rosszak, szerencsések és szerencsétlenek, de ki ide születik, ki oda, de egy blogbejegyzés […]
Emlékszem még az ostoba szocialista tankönyvekre, melyekben az állt, hogy „az ember leigázza a természetet”. Hogy ott és akkor ki igázott le kit, azt persze már akkor is lehetett sejteni, mint ahogy azt is, hogy egyszer csúfos véget érhet a nagy emberi önbizalom. Aki csak egy picit is gondolkodik, az […]
A kapupántcsavar lecserélése a garázsajtón viszonylag gyorsan ment. Az érdemi munka nem volt több, mint 5-10 perc. De amíg előtte legyilkoltam a három fúrószárat, na az megkövetelte a maga időráfordítását.
“mindegy hogy almát körtét csak érezni hagyom hagyom mindegy hogy mit mondasz de azt mondd nagyon nagyon nagyon nagyon” 30Y – Éjjel Emlékszem, Nagy Lajos nevével először az általános iskolában találkoztam. Osztálytársam, D., egyik nap egy olcsó könyvtár könyvet hozott magával, a pad alatt olvasta, és annyira nevetett rajta, hogy […]
Akkor legyen ez a vizes – mondtam ki a végszót az állomáshoz közeli festékboltban, miután megkértem az eladókat, hogy foglalják össze, mi is történt a parkettalakk-piacon az utóbbi 15 évben, és kiderült, hogy versenytársat kapott a jó öreg és jó büdös Gemini. Először megpróbáltam kisilabizálni a 4 literes dobozra írtakat, […]
Mottó: Omar Khajjám: A mulandóság mámora Midőn tavasz napja ragyog fenn az égen, bort és forró ajkat nyujt felém a szépem, – nevezzen akárki hitetlen kutyának, ha az Éden akkor eszembe jut nékem… (11. század, Baktay Ervin fordítása) Ha hinnék a reinkarnációban, akkor gyanakodni kezdenék, hogy előző életeim valamelyikében perzsa […]
„Géza, most ki volt a gyilkos? Az, aki a sertéshizlaldában fehér köpenyben mászkált?” „Nem, Paula, a még a híradóban volt.” (Emlékezetből, és biztos nem pontosan a Mézga család egyik epizódja) Nem vagyok krimiolvasó. Nincs semmi bajom a könnyű műfajjal, főleg ha az jól megírt, de valahogy nem okoz szellemi izgalmakat, […]
Bizonyára sok mindent látott, sok feneket cipelt életében ez a klasszikus gulyáskommunista műbőrpuff, amely most a Gyöngyös patakban végezte. De nem adja magát könnyen. Ott az MSH mögött két napja sikeresen dacol az árral, kedd délután pontosan ott volt, ahol vasárnap este. Hiába, ezt a generációt nem fújja el az […]
Mikor másnap reggel elolvasom az éjjel írt blogbejegyzésemet, és látom, hogy 4-5 szarvashibát ejtettem benne, az ikes ige ragozásától kezdve az alany-állítmány egyeztetésig.
Emlékszem, huszonévesen milyen magabiztosan írtam festményekről, lemezekről, könyvekről és mindenről. Most meg e vacak kis blogbejegyzés kapcsán azon tipródom – rám jött az éjszakai kishitűség? -, hogy eleget olvastam-e Háy Jánostól ahhoz, hogy akár egyetlen mondatot is írjak ide. No nézzük csak. Az biztos, hogy első könyvem tőle a Xanadu […]