„Vagy tíz éve készültem ide” – magyarázom mindenkinek, mire mindenki azt kérdezi, hogy „hozta-e a várakozásokat?”. Erre rendszerint azt válaszolom, hogy „nagyon is”. De nem egyszerű összefoglalni, mi ez az egész, szerencsére a fotók segítenek.
Csuklósbusszal érkezni Velencébe önmagában élmény. Na és az sem hátrány, ha félpénzből találunk szállást a szomszédban. Kérdés, hogy ezért milyen kompromisszumokat kell kötnünk.
Mikor Velencébe készültünk, ez a szálloda eredetileg a tartaléklistánkon volt, aztán hirtelen első választássá lépett elő. Nem bántuk meg, összességében egy decens, korrekt kis hely.
Na, gyorsan összecsapom ezt az olvasónaplót, mintha csak nyári szünetre kapott házi feladat lenne, vagy mintha John Grisham lennék és a sokadik sikerponyvámat írnám.
Korábban már írtam, hogy a tragikomikus győzelmi jelentések, brüsszelezés és sorosozás között azért olykor akad érdekes hallgatnivaló a Kossuth Rádión.
Vigyázat, könyvről szóló bejegyzés! Csak akkor kattints-görgess, ha érdekelnek az ilyen felesleges dolgok. Alberto Moravia 1954-ben napvilágot látott, „A megvetés” című regénye fókuszálhatna akár a fenti figyelmeztetéssel kapcsolatos jelenségre is, azaz arra, ahogy az úgynevezett tömegkultúra megöli az úgynevezett elitkultúrát. (Lám-lám, már ezek a definíciók is régimódiak, nehezen értelmezhetők.) A […]
