Agyam rejtett zugaiban van egy olyan állandóan jelenlevő kóbor gondolat, mely azt súgja, hogy ami régebbi, az biztosabb, stabilabb és tartósabb. Valószínűleg ez az oka annak a kellemetlen érzésnek, ami az utóbbi hetekben többször is hatalmába kerített. Semmi tragikus, de nyugtalanító. Arról van szó, hogy egyre több könyvem papírlapjai sárgulnak. […]
Egészen biztos, hogy vér szerinti magyarok is vannak az őseim között, csak éppen nem tudok róluk. A német, osztrák, lengyel, szerb és horvát felmenők majdnem biztosnak látszanak, ami megnyugtatóan kevert génbanknak tűnik, ugyanakkor nem könnyíti meg az identitást, és hát a nacionalista szólamokkal való zavartalan azonosulás sem megy túl könnyedén. […]
A múltkor azt próbáltam kínlódva bizonygatni, hogy mégiscsak jó, hogy van politika a színházban. Nos, ma este megnéztem „Az arab éjszaka” című darabot, és azt a következtetést vontam le, hogy a színházi politikánál már csak az jobb, ha még sincs politika a színházban. Hanem helyette van mondjuk Massive Attack és […]
Persze más dolgokról és másként írtam volna a Weöres Sándor Színház új Örkény-darabja kapcsán, mint Dóri, de a 7/10-es osztályzattal összességében egyetértek. Tisztes iparosmunka a Tóték, de semmi több. Kiemelendő azonban az előadás utolsó 15 másodperce. Míg a darab közben korabeli, második világháborús fekete-fehér filmhíradó-részletek bukkannak fel, kivetítve a színpad […]
Hosszú idők óta ez az első blogbejegyzésem, amit nem teszek közzé a Facebookon. Merthogy ennek végképp nem kell ott virítania a zavaros, dinnyehéjakkal teli folyamban, ahol nem csak az olvasók kegyeiért, hanem mindenféle titokzatos programozói algoritmusok szeszészeivel is meg kell küzdenie. Hát ez a bejegyzés nem küzd semmiért. Aki nagyon-nagyon […]
Na, ezt ügyesen elsummantottam. Mármint ezt az „Itthon vagy – Magyarország, szeretlek” izét. Nem is nagyon tudom, mi ez. Állítólag Rákay Philip egymilliárd forintos projektje, aminek lényege, hogy mindenkinek szülőhelyére vagy valahova el kell utaznia, és ott örülnie kell. (Nekem például most Komlón kellene lennem és élveznem a Pöndöly táncosainak […]
Nem is dicsekedtem vele, hogy amikor augusztusban a digitális átállás miatt lett Mindig Tv-m, akkor lecseréltem a parabola antennám beltéri bigyuszát is, ami már vagy 10 éve nem ment, és így most mindenhonnan dőlnek az ingyenes csatornák. Bár a tévénézési szokásaim nagyjából változatlanok – kb. egy órát töltök hetente a […]
Próbálok tapintatosan fogalmazni. Szóval egyik oldalon ott van Weöres Sándor Szent György és a sárkány című kiváló darabja, másik oldalon meg a premierbérlet-tulajdonosok kulturális preferenciái, legalábbis amit én gondolok erről az előadás fogadtatása, az aura, a ruházat és egyéb apró elemek alapján. Szóval nem egyszerű munka Szombathelyen színésznek, színház-igazgatónak, rendezőnek, […]
16 év után most van először RTL Klub csatornám, de mivel a múlt héten belenéztem az X-Faktorba, tegnap este úgy döntöttem, hogy az inkompetens zsűri és a lehangoló előadói-felhozatal helyett inkább más zenés szórakozás után nézek. Így esett a választás az Oasis 1996-os koncertfilmjére, a „There and Then”-re. Kb. 10 […]
Anyunak már akkor is nagyon sok kiváló könyve volt, amikor gyerek voltam. A legfelső polcon rejtette el a Agatha Christie-köteteket, mert valamiért azt gondolta, nem ildomos ilyenekkel dicsekedni. (Meg tudom érteni, annak ellenére, hogy egy iparváros peremkerületén nem ez volt az emberek között a fő téma.) Aztán amikor 13-14 éves […]