Év szerinti archívum: 2013


Londoni macska és Elefántcsontpart éjszakára

Általában esténként két könyvet olvasok párhuzamosan a kislámpám fényénél. Ha nagyon fáradt vagyok – ez gyakran előfordul napi 10-12 órai munka után – akkor már egy oldal után beájulok, de néha, sajnos egyre néhább, hajnalig bírom. Most egyszerre kezdtem el két könyvet, és mindkettő távol van az irodalmi fősodortól. London […]


Csúcsidőben egy hétre bezár az uszoda

Valahogy az egész ország fordítva van bedugva a konnektorba. Nálunk a baloldali párt onnan ismerszik meg, hogy milliárdosok állnak az élén, a közösségi tulajdon preferálása helyett privatizál és elad vadul; a jobboldal ellenben államosít, központosít és leépíti az állampolgári felelősség amúgy is csökevényes csíráit. Egy szerencsésebb országban a sajtó – […]


Mercedes után Opel

Egy fél évvel ezelőtt azt a személyes vallomást tettem nektek, hogy Mercedeseket fotóztam egy bécsi kiállításon. Most meg itt áll az utcánkban ez az Opel Insignia. Az Opeleket mindig olyan jellegtelen izéknek tartottam, de ez most kimondottan szép. Megnéztem, olyan 7 millióért már lehet kapni egy egyszerűbb modellt, használtan meg […]


Helyesen válaszoltam-e?

Nincs szebb péntek reggel annál, mint amikor hajnali 8 órakor felhívnak, hogy – mert állítólag helyesen válaszoltam valamilyen kérdésekre – nyertem egy 20 ezer forintos valamit, amit a Kispityer étteremben tudok hétfőn átvenni. „Eljön?” – kérdezi affektálva a nő, aki valószínűleg maga sem ilyen állást álmodott magának. „Nem megyek, mert […]


A kreativitás nem része az életüknek

Nem is azon csodálkozom, hogy a reklámszakma úgynevezett kreatívjai milyen béna szlogenekkel állnak elő, mert nagyjából tisztában vagyok a szakma személyi felhozatalával, hanem inkább azon, hogy ezeket a szövegeket aztán tényleg felhasználják a kampányokban, mi több, gondolom fizetnek is értük. Itt van például ez az óriásplakát, amely Szombathelyen a piaccal […]


Weöres Sándor az eredetiségről

Nem az első, és remélhetően nem is az utolsó alkalom, hogy miután rájövök arra, hogy elsiklottam valami fontos felett, nagy elánnal igyekszem pótolni a lemaradást. Szóval kicsit bent ragadtam ebben a Weöres Sándor-dologban. És minél mélyebb vizekre evezek, annál kevésbé tűnik túlzásnak, hogy – tényleg nem tudok jobb szót – […]