Időpont: Szerda este, 17.30. Helyszín: Az otthonom „Szabó Gyuláné vagyok Budapestről az Interakármi káeftétől. Engedje meg, hogy figyelmébe ajánljak egy háromnapos ….” Bang! Itt, ebben a pillanatban csaptam le a telefont, azt hiszem, életemben most először. Korábban egy kicsit még hallgattam ilyenkor a betanult szöveget, majd határozottan, de udvariasan közöltem, […]
Aki azon kesereg, hogy jaj, de mennyire gyatra a magyar popzene, de régen bezzeg mennyire jó volt, annak, kérem szépen, egyszerűen nincs igaza. A helyzet ennél hangyányit bonyolultabb. Egyrészt nálunk az emberek fiatalkorban sem érdeklődőek túlságosan, a harmadik X után pedig az új dolgok iránti kezdeti lanyha érdeklődés is elenyészik. […]
Fordítás: „Az interneten bármi lehetsz, amit csak akarsz. Furcsa, hogy ilyen sok ember azt választja, hogy hülye legyen.” Nyelvi tanulság: Két dolgot emelnék ki, amit érdemes memorizálni: On the Internet = az interneten So many people = ilyen sok ember Az első kifejezést meg kell tanulni, a másodikat megérteni is […]
Aki bölcsészszakra járt, jól tudja, hogy nem azért fontosak a felsőoktatásban eltöltött évek, mert olyan sokat kap az ember az iskoláktól, ó, egyáltalán nem, hanem mert – szerencsés esetben – olyan szellemi mikroklímába cseppen, ahol össze lehet hasonszőrűekkel futni, és kiderül, hogy a világ működéséről alkotott elképzelésével kisebbségben van ugyan, […]
Brüsszelben összejöttek az EU-államok bölcs politikusai, hogy megbeszéljék, hogyan is tovább. A lengyeleknek és a magyaroknak kell a lóvé és kész, a franciák foggal körömmel védik a ráfizetésesen termelő parasztjaiknak járó appanázst, a svédek és a hollandok spórolnának. Az angolok fanyalognak. A németek próbálnak fegyelmezni. A görögöket nem érdekli az […]
Meglehetősen sokat tudnék mesélni az Orfűi-tóról, és még többet a vele kapcsolatos emlékeimről. Egyelőre ezektől nagylelkűen megkíméllek benneteket, viszont találtam két MTI-fotót, melyek a tavat őszi állapotban mutatják be. Talán azért csodálkozom rájuk, mert nekem a tó valahogy mindig a nyarat jelentette. De hát – ahogy a költő is mondja […]
Távol tartom magam a televíziós valóságshow-któl és a zenei műtehetségkutatóktól, nem vitatkozom a parlamentben (rosszul szabott öltönyben) a közoktatás helyteréről vagy az előzetes regisztrációról, nem csinálok fülkeforradalmat, nem vagyok a demokráciáért reszkető milliárdos, nem kaptam ajánlatot a Bayer München csapatától, ahogy állami kitüntetéseket sem elvbarátaimtól. Szóval sajtó- és egyéb mércékkel […]
Azt hiszem, minden olyan helyzetet szeretek, ahol saját kedvemre el tudom foglalni magam. Ilyen például a vonatozás. Miközben ücsörgök az ablak mellett, számtalan lehetőség közül lehet választani. Ott van például az ablak előtt elvonuló dunántúli táj és hozzá kapcsolódó életképek változatos, de mégis oly ismerős színpada. De vonaton kiválóan lehet […]
A jármű ablakából nézegetve elképzeltem az autópályát, a vasúti töltést, a víztornyokat és a városszéli Tescókat 500 év múlva. És arra a következtetésre jutottam, hogy nem lesz majd egyszerű a régészek és a történészek élete, hiszen a digitális korszakunkból szinte semmi írásbeli nem marad majd utókorra. Valószínűleg ezt a blogbejegyzést […]
Vannak dolgok, amik nem változnak. 1982. 18 éves vagyok, első 8 órás munkahelyem egy primer szektorhoz tartozó üzem (nem nevezem most meg, nehogy megijedjetek) egy dunántúli iparvárosban. Munkakezdés hajnali hat órakor. Mikor megérkezem az öltözőbe, gyakorlatilag még alszom. Beszélni nem tudok, szemem félig csukva, és minden héten egyszer otthon felejtem […]