Lendületesen kitolom a két karton Pilos tejet a szombathelyi Lidl áruházból, és még lendületesebben indulok a kordéval az autó felé.

A parkolóban egy harmincas évei elején járható nő állít meg. Ruházata átlagmagyar, fekete-mélyvörös hajfestése 5-6 ezerből jöhetett ki. Kezében egy nagy csokor rózsa.

Különösebb bevezetés nélkül azt mondja, 18 hónapos a beteg gyereke, agyműtétre gyűjt, ha hozzájárulok a költségekhez, kapok egy szál rózsát.

Bizarr helyzet, edzett gyomrom fordul egy kicsit. Egy pillanatra csábítást érzek, hogy néhány kérdéssel sarokba szorítsam, de aztán hagyom a fenébe, nincs kedvem még jobban megalázni. Valami olyant mondok csak, hogy elég szerencsétlen egy mese ez.

A nő láthatóan nem veszi mellre a kudarcot, amíg becuccolom a Pilos tejeket a csomagtartóra, két másik emberrel is szerencsét próbál. Nem érdekel, milyen sikerrel.