Nagyon ritkán jön ki jól, ha valaki csak úgy kitesz a blogra vagy a szeretett Facebookra egy videót, azzal a felütéssel, hogy ezt nézzétek, ezt hallgassátok! Ugyanis az olvasók – ha egyáltalán vannak – jellemzően egész más gondolatok és hangulatok birtokában vannak, amikor rákattintanak egy bejegyzésre, és nem nagyon tudnak mit kezdeni az üzenettel.

Én most mégis kiteszek ide egy videót, ami nem is igazi videó, mivel nem mozog, nem csinál semmit, csak egy másfél perces lemezintró, de az utóbbi hetekben visszatérő motívumként bukkant fel a fejemben.