Az utóbbi napokban többször is előjött ez a vers. Valahonnan érkezett és a fejemben elkezdett dolgozni.

Több mint négy évtizedet kellett élnem, hogy rájöjjek, mekkora költő volt Ady, és hogy miért is szereti őt annyira anyu.

Küldöm minden hortobágyi poétának.
————————————-

Ady Endre: A Hortobágy poétája

Kúnfajta, nagyszemû legény volt,
Kínzottja sok-sok méla vágynak,
Csordát õrzött és nekivágott
A híres magyar Hortobágynak.

Alkonyatok és délibábok
Megfogták százszor is a lelkét,
De ha virág nõtt a szivében,
A csorda-népek lelegelték.

Ezerszer gondolt csodaszépet,
Gondolt halálra, borra, nõre,
Minden más táján a világnak
Szent dalnok lett volna belõle.

De ha a piszkos, gatyás, bamba
Társakra s a csordára nézett,
Eltemette rögtön a nótát:
Káromkodott vagy fütyörészett.