Éjjel háromnegyed egykor mi lehet fontosabb kérdés annál, minthogy hány éves Balázs Klári, született Korda Györgyné?

A Blikk adatlapja szerint ugyanis 1961-es születésű. Hm.

Balázs Klári
Becenév/Művésznév: n/a
Születési idő: 1961. augusztus 6.
Születési hely: Debrecen , Magyarország
Nem: nő
Ország: Magyarország

Adatlap

(A fénykép a méltán népszerű művészházaspár szombathelyi fellépésén, az MSZP 2006-os kampányindítóján készült.)

A bemutatótól számított hét év után sikerült megnéztem Török Ferenc Moszkva tér című filmjét. Hála a könyvtáras ingyenes VHS videokölcsönzésnek.

Ez egy nagyon korrekt, jó film, bár a műélvezet közben – különös tekintettel a nagyszámú Ladára és az épített környezet általános állapotára – azt hittem, hogy jó pár évvel korábban készült. Igaz, a Moszkva tér, most is pont olyan, mint amikor még a Trombitásba jártunk sörözni 1983-ban.

http://webwork.film.hu/moszkvater/

Nagy segítség egy macska a pincés-kertes házban lakók számára. Például megfogja az egereket.

Aztán félig megeszi, a másik felét meg ott hagyja az ablak alatt.

Fotót nem csináltam. Talán nem ragaszkodtok hozzá.

Könyörgöm, valaki magyarázza már el, hogy tízből nyolc helyen miért írják tripla nagybetűvel e jeles napot a sajtóban, meghívókon és mindenütt!

A helyesírási szabályzat erről ír:
„145. Kis kezdőbetűvel írjuk az ünnepeket, a nevezetes napokat, a rövidebb-hosszabb időszakokat, a történelmi eseményeket jelentő szavakat, szókapcsolatokat (bár olykor nem kicsi az érzelmi töltésük): március tizenötödike, a felszabadulás napja, május elseje, az alkotmány ünnepe, karácsony, húsvét, anyák napja, nemzetközi nőnap, pedagógusnap, vasutasnap, ötéves terv; a honfoglalás, a mohácsi vész, a szabadságharc, a debreceni országgyűlés, a francia forradalom; a nagy októberi szocialista forradalom, a nagy honvédő háború; stb.”

A magyar helyesírás szabályai (súgó változat: Taracsák Gábor 2002.)

Ehhez képest még az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapja is nagybetűz: „Az interkulturális párbeszéd éve és a Magyar Kultúra Napja alkalmából megnyitásra kerül a világban élő magyar és román fotóművészek második szalonja. ..”

De miért, de miért?

Azt nem tudom, hogy hányszor csenget, a neve mindenestre tetszik:

Amikor az 1988-as cikket csináltam, akkor iratkoztam vissza a megyei könyvtárba. Néhány év kihagyás után. Korábban nagyon sok időt töltöttem ott, egyrészt, mert olyan munkáim voltak, hogy sokat kellett búvárkodnom – az internet is gyerekcipőben volt még -, másrészt olvasóként is meglehetősen aktív voltam.

Aztán kikoptam. Alkalmanként persze megfordultam rendezvényeken, de meglehetősen esetlegesen. Most beiratkoztam újra, és azt hiszem jól tettem. Digitalizáció ide vagy oda, nem rossz hely az, de lehet, éppen azért élvezem, mert egy kicsit sok a digitális adalék az életemhez. Meg még mindig új szaga van a néhány éve felújított épületnek, az ember ilyenekre mondja, hogy érdemes volt belenyomni a pénzt. (Hasonló véleményen volt a fiam is.)

Most a normál tagdíj 1000 Ft/félév, ami nem jelképes, de most ebben az árban bent van a VHS kazetták és a zenei cd-k kölcsönzése is. A dvd-k esetében a tagdíj 700 ft/hó.

Hoztam videókat, köztük Tarkovszkij Solarisa. Már megérte.

Itt van előttem a Safo eheti száma, amelyben egy („X” reklámjel nélküli) interjú olvasható egy bizonyos Ginával, akinek a tankönyvcsomag (19. 999 Ft) megvásárlása után 10 hét alatt sikerült a középfokú.

Nem értem, miért kínlódnak tanárok és tanulók a nyelvtanulással, miért költenek horribilis pénzeket minderre, ha a mindez jóval egyszerűbben megoldható. Minden iskola, munkahely megvenné a csomagokat, kiadná a kölköknek, munkatársaknak, aztán mindenkinek lenne sok-sok nyelvvizsgája, beszélne mindenki mint a vízfolyás angolul, németül, svédül, norvégül.

Sőt még a szombathelyi önkormányzat is beszállhatna, és akkor jóval olcsóbban megúszná az angolprogramot.

Csak fel kell ismerni a kínálkozó nagy lehetőségeket.

A katalánok úgy tartják, az ismert helyi figurák kakiló apró szobrai termékenységet és szerencsét hoznak az újévre.

Itt még több is van.