Napokban fejeztem be A magyarock története című könyvet. Sebők András és Jávorszky Béla Szilárd kétkötetes, összesen mintegy 1100 oldalas munkája nem annyira a reveláció erejével fogott meg, hanem azzal a hangyaszorgalmú gyűjtő- és rendszerező munkával, amely előtt mindig megemelem a kalapom. De a lexikai finomhangolások mellett igencsak figyelemre méltónak találtam […]
Pontosan tíz évvel ezelőtt, 2006. szeptember 17-én szivárgott ki Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úgynevezett őszödi beszéde. Már aznap este tüntetők lepték el Szombathely belvárosát.
Csak semmi csipke, sorolom máris gyorsan, mi-mindenről volt szó a Facebook-oldalamom.
Hosszú idő után néhány napja megint Győr felé mentem Budapestre, és lemértem: már csak 39 kilométer, és megvalósul a nagy mű. De biztos, hogy erről álmodtunk annak idején?
Kedves olvasóm, töredelmesen bevallom, nem egészen úgy alakultak a dolgok, ahogy számítottam rá. Az információs torta az orrunk előttünk van, de mi az úristennek nem akarunk beleharapni.
Na akkor hajrá, feldübörögtek a motorok, indul a kormányzati kampány új fejezete, egyelőre csak ez a Modern Városok izé volt az anyóshoz bedobva (nálam ki van írva, hogy reklámot nem kérek), de nyilván nemsokára kapjuk a migránsosakat is tonnaszámra.
Ti is tudjátok, hogy vannak napok, amikor csendesség költözik a szívbe, megbékélünk a sorssal, rájövünk, hogy nem lázadni kell, hanem örülni annak, hogy lehetünk, éppen itt és éppen most.
Nehogy lemaradjatok a Facebookra posztolt, magas színvonalú szellemi termékeimről.
Van itt egy ország, ami gazdasági növekedés terén hazavágja Kínát is. Szerintetek melyik? Amúgy meg elég rossz híreim vannak.
Talán nem a frusztráltság beszél belőlem, amikor azt érzékelem, hogy Magyarországon napról napra rosszabb állapotban van a hivatalosnak nevezett sajtó. Az állami médiát már réges-rég maga alá gyűrte a párt, az MTVA gyakorlatilag leplezetlen – és egyre gyakrabban gyomorforgató – propaganda-gépezetként működik, és nagyjából ugyanez a helyzet a helyi médiában. […]
