Az alábbi írás öt évvel ezelőtt keletkezett. Most már bizonyára mást figyelnénk és másként írnánk meg. Ugyanakkor a lényeg nem változott, egyben megmagyarázza, hogy miért s hogyan indult el ez a sorozat, amely később népszerű lett.
Az eredeti 2012-es bejegyzés:
Még mielőtt a lényegre térnénk, röviden és őszintén összefoglalnánk a mozgatórugókat.
Én egyre inkább nem iszom szeszes alkoholt, ha igen, akkor leginkább bort, a sör csak afféle nyári hobbi, aminek legjobb szabadtéren, napsütésben és társaságban hódolni.
A sör iránt való visszafogott lelkesedésemnek egyik oka talán az, hogy egy napon bevallottam magamnak: a borokkal ellentétben, minden sörnek szinte ugyanaz az íze.
Ugyanakkor motoszkált bennem a kisördög: lehet, csak én vagyok felületes, valójában a sörök világa egy pompázatos, tarka kert, csak közelebb kell hajolni a virágokhoz.
Pároztatás
Innen jött az ötlet, hogy nézzük meg figyelmesebben a magyar piacon kapható söröket. Először úgy gondoltuk, hogy egyszerre 5-6 féle sört kóstolunk, de aztán praktikus okokból úgy döntöttünk, párbaj formájában hozzuk tető alá a teszteket.
Bár előtte néhány professzionális sörkóstolási tippet átfutottunk, végül úgy döntöttünk, nem imitáljuk, hogy értünk hozzá, maradunk az amatőr szinten, csak annak egy figyelmesebb változatánál.
A két sört külön poharakba öntöttük, aztán egymás után – kontrasztokat keresve – nézegettük, szagolgattuk, kortyolgattuk őket.
Az eredmény
Az első teszt egyelőre beigazolta a bennünk élő korábbi sztereotípiákat. A két jól ismert márka, a Drehet Classic és a Gösser Special – számunkra legalábbis – gyakorlatilag ugyanolyannak bizonyult.
A két világos sör nemcsak a mi tudatunkban, de már a Spar polcain is egymás mellett volt.
Igaz, az áruk – és később ennek jelentősége lesz – nem pont ugyanaz. Egy üveg Dreher (5,2 % alkoholtartalom) 179, míg a Gösser (5,1 %) 199 forint.
Mikor pohárba önjük őket, a szín és az illat alapján nem tudjuk megkülönböztetni őket. Sörszaguk és szép világos sörszínűk van.
A profi sörkóstolók valószínűleg felsikoltanak ezt olvasva, de mi az első kortyok után sem érzünk semmi különbséget.
Klasszikus, meglepetés nélküli söríz. Mivel mindenáron különbséget keresünk, mi sem tudjuk, hogy ráfogjuk-e, vagy valóban így van, mindenesetre kimondjuk: a Gösser egy hangyafaroknyival fanyarabb, karakteresebb.
A párbaj nyertesének viszont a Drehert hozzuk ki: úgy döntünk, a húszforintos árkülönbséget nem hidalja át az a kis ízbeli pozitívum.
Ön mit mond?
Szólj hozzá!