Soha senki nem tudta ilyen dühösen és szemrehányóan zombinak nevezni a megvezetett, erőszakra áhítózó tömegeket.

Kedves Olvasóm! Ha egy bizonyos életkor felett vagy, akkor elkerülhetetlen, hogy élénken emlékezz erre a videóra.

És megfordítva: ha nem emlékszel rá, akkor az nem azt jelenti, hogy rossz a memóriád, hanem hogy fiatal vagy.

Merthogy amikor a Cranberries Zombie című dala videón is felbukkant (1994), bizony kevesen tudták magukat kivonni a hatása alól.

Azt már akkor is éreztük, hogy a zenekar a dallal alaposan telibe találta a pop és az alternatív zene közös nevezőjét, illetve  hogy az énekesnő Dolores O’Riordan valamiről érzelmektől átfűtötten és hitelesen énekel.

Azt viszont kevesen tudják, hogy miről is szól a dal.

Nos, a Zombie egy politikai állásfoglalás, amelyben az ír Cranberries elítélte az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) akkori angliai (warringtoni) támadását, amelyben egy hároméves és egy tizenkét éves kisfiú halt meg.

Mai füllel hallhatva a dal kicsit lassú, vontatott, és a gitártéma is meglehetősen öncélú, de mindenért kárpótol a kereszt előtt aranyba öltözött Dolores O’Riordan, aki roppant meggyőzően és jellegzetesen kiabálja szemrehányóan, hogy „Zombie”.

A dalt egyébként maga az énekesnő írta, a zombi jelző pedig mindazokra vonatkozik, akiknek fejükben azok az eszmék és ideák kavarognak, amelyek táptalajai az erőszaknak,  két nép konfliktusának (“in your head they are fighting with their tanks and their bombs”), akik nem vesznek tudomást a másik szenvedő félről (“it’s not my family”).

Persze – ahogy ezt mi errefelé nagyon jól tudjuk – a zombiság nem korlátozódik le térben is időben.