Több estét betöltő kabarét lehetne színpadra állítani az EU-nyelvezetből.
Ma például egy sajtóanyagben ez állt:
“Sajnálattal tájékoztatom, hogy az IRIS – Interregional Innovation System projekt keretében 2012. április 23-ára meghirdetetett „Regionális innovációs stratégiák bemutatása és A KAPCSOLÓDÓ lehetséges együttműködési területek feltérképezése” című szakmai workshop ELMARAD ..”
És csodálkoznak, hogy a nép nem nagyon tud mit kezdeni ezzel az egésszel.
„Csak jó könyveket szabad olvasni, mert az élet rövid” – magyarázta 40 évvel ezelőtt nagymamám húga, aki ehhez is tartotta magát egész életében.
Úgy 30 évvel ezelőtt jöttem rá, hogy igaza van, csak éppen akkor úgy tűnt, hogy az élet végtelen hosszú, így végtelen hosszú időm van arra, hogy elolvassam a véges számú jó könyveket, nem lesz semmi baj ezzel.
Most látom, hogy baj van: bármennyire is igyekszem, nem végzek a listámmal, ami ráadásul nem rövidül, hanem egyre hosszabb lesz.
A napokban kivettem a könyvtárból Kuncz Aladár Fekete kolostor című regényét, ami még a legelején, közel 30 évvel ezelőtt került fel a listámra.
Nem egy szapora munka, de azért igyekszem.
Miközben a lapunk archívumában matatok, egészen véletlenül rábukkantam bizonyos hasonlítási alapokra.
Néhány nappal ezelőtt a tévében az egyik LMP-s politikus (a nevére nem emlékszem) azt magyarázta, hogy mekkora siker, hogy a pártnak nem sikerült összeszedni a szükséges 200 ezer darabot, merthogy a 160 ezer is nagyon sok.
Biztos nagyon sok, de azért figyelemre méltó, hogy 2004-ben Thürmer Gyula, 2009-ben pedig Seres Mária is megugrotta a 200 ezret.
Hogy is van ez akkor?
Tetszik, hogy a jövőhöz mindenki ért, különös tekintettel a politológusokra és a szakértőkre.
A kapcsolódó sztori a következő:
1984-ben a brit Economist folyóirat egy rendhagyó felméréssel rukkolt elő a karácsonyi számában. A lehetséges jövőről kérdezett meg négy egykori pénzügyminisztert, négy nagy cégnek a vezetőjét, négy oxfordi egyetemistát és négy kukást.
10 év múlva megnézték, melyik csoport jóslata bizonyult a legpontosabbnak.
Nos, a cégvezetőké és a kukásoké. Ez utóbbiak jósolták meg a legpontosabban például az olajárak alakulását.
Ennek ellenére a kukásokat soha nem hívják be a stúdiókba szakérteni.
ALON: Könyvtárt neveznek el Balogh József szombathelyi költőről
2012. április 06. – 15:38
2012. április 11-én, a költészet napján névadó ünnepséget tart a szombathelyi Reményik Sándor Evangélikus Általános Iskola. A könyvtár a közelmúltban elhunyt szombathelyi költő, Balogh József nevét veszi fel. Az esemény reggel 8.30-kor kezdődik.
Frisss: Balogh József költő nevét veszi fel egy szombathelyi könyvtár
2012. április 07., 14:03 .
Névadó ünnepséget tart április 11-én, a költészet napján a szombathelyi Reményik Sándor Evangélikus Általános Iskola. Az intézmény könyvtára a közelmúltban elhunyt szombathelyi költő, Balogh József nevét veszi fel József Attila születésnapján. Az ünnepi esemény reggel 8.30-kor kezdődik.
Érdekes, hogy mennyire azonosan tudunk fogalmazni a megyei napilap kollegájával:
Alon: A protokolláris hangulatú sajtótájékoztató hangneme akkor komolyodott meg és vett más irányt, amikor a Magyar Rádió tudósítója arra kérte a nagykövetet, hogy kommentálja Baráth Zsolt országgyűlési képviselő (Jobbik) parlamenti, Tiszaeszlárt felidéző felszólalását, illetve azt kérdezte a diplomatától, hogy mennyire tartja veszélyesnek a magyarországi antiszemitizmust.
„Nagyon veszélyesnek tartom” – válaszolta Ilan Mor, aki szerint az antiszemitizmus egy járványos betegség, ami ellen küzdeni kell mindenhol, és ezt a küzdelmet otthon, a családokban kell elkezdeni. …. egyben hozzátette: Magyarország egy demokratikus ország, demokratikusan választott képviselőkkel, de vannak emberek, akik vissza akarnak élni a demokráciával és gyűlöletkampányt indítanak a zsidók és egyéb kisebbségek ellen.
Puskás Tivadar elmondta … a magyar parlamentről nem lehet általános következtetéseket levonni az ott elhangzott néhány mondatból. … A nagykövet keményebb hangokat ütött meg ..
Azért ne féljenek, mert nincsenek egyedül, sok ember támogatja őket az országon belül, akik nem akarnak megosztott országot, világot, egyben biztosította a közösséget: Izrael állam mögöttük áll.
Tovább.
Vas Népe: A protokolláris jellegű sajtótájékoztató hangneme akkor változott meg, amikor kérdés hangzott el az egyik jobbikos országgyűlési képviselő szerdai, parlamenti felszólalása kapcsán: mennyire tartja veszélyesnek a nagykövet a magyarországi antiszemitizmust?
– Nagyon veszélyesnek tartom – válaszolta Ilan Mor, aki szerint az antiszemitizmus egy járványos betegség, ami ellen küzdeni kell mindenhol, és ezt a küzdelmet otthon, már a családokban kell elkezdeni. Hozzátette: – Magyarország demokratikus ország, demokratikusan választott képviselőkkel, de vannak emberek, akik vissza akarnak élni a demokráciával és gyűlöletkampányt indítanak a zsidók és egyéb kisebbségek ellen.
Dr. Puskás Tivadar szerint a magyar parlamentről nem lehet általános következtetéseket levonni a felszólalás kapcsán, „itt Szombathelyen befogadók vagyunk és toleránsak”. A nagykövet keményebben reagált. Arra biztatta a zsidó közösséget: ne féljenek, nincsenek egyedül, sok ember támogatja őket az országon belül, akik nem akarnak megosztott országot, világot, egyben biztosította a közösséget: Izrael állam mögöttük van.
Tovább.
Kezemben egy szombathelyi nyelviskola szórólapja.
„Gyorsan kell nyelvtudás?” – kérdezik, majd villantanak: „Kezdd el most és nyárra már beszélsz angolul!”
Nem értem a hatóságokat. Minden vacak dologért bírságolnak, mint állat. Az adóellenőrök érdekes technikákkal ellenőriznek, a fogyasztóvédők is minden trükköt bevetnek, hogy növeljék az állami bevételeket megvédjék az ártatlan és naiv lakosságot.
Miközben minden bolt kirakatára ki kell írni, hogy az árak nem kuvaiti dinárban, hanem magyar forintban értendők, a nyelviskolák lazán reklámozhatják magukat képtelenségekkel, aprópénzért nem tudást, hanem reményt árulva.
Kérném tisztelettel. Egy középfokú nyelvtudáshoz nagyjából 1000 óra kell.
Pont.
Minden csodát tessék kételkedve fogadni és levonni a tanulságot.
„A magyar nyelv értékeinek megőrzésére és gazdagítására várja a szakmai szervezetek és magánszemélyek ötleteit, elképzeléseit a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) Kultúráért Felelős Államtitkársága” – adta ma tudtul az MTI.
Hogy pontosan mi is fog történni, azt nem lehet tudni, csak azt, hogy „A helyzetkép elkészítésének érdekében a NEFMI Kultúráért Felelős Államtitkársága a nyelvhasználatért felelősséget viselő intézmények és szervezetek képviselőiből egyeztető fórumot hívott össze. A fórum ajánlásait figyelembe véve munkacsoportok alakultak, amelyek rövid összefoglalókat készítettek a nyelvhasználat egyes területeiről.”
Rutinos újságírók tudják, hogy ez nagyjából mit jelent, aki kételkedik benne, az menjen fel a honlapra, hadd lepődjenek meg a látogatók számának robbanásszerű mivoltán annak gazdái.
Az internetes konzultációt egyébként a szakemberek úgy képzelik, hogy a felteszik az Országgyűlés 66/2011. (IX. 29.) számú határozatát és annak végrehajtási határozatát.
Bevallom, én nem azért néztem meg a honlapot, hogy ezekkel tisztában legyek, hanem mert tényleg érdekel.
Aztán jobb esetben csodálkoznak, hogy nem megy a konzultáció, rosszabb esetben pedig azt mondják, hogy sikeres.
De mindegy is.