Úgy általában nem kampányolok a halálbüntetés mellett, de a spammerek esetében azért meg kellene fontolni egy ilyen megoldást.

Az elemzők valami nagy durranást várnak a hétvégi EU-csúcstól, biztos igazuk van, én innen a nappaliból mindenesetre abban a hitben élek, hogy a szokásos maszatolás lesz: bizottságokat állítanak fel, határidőket jelölnek ki, alapelveket fogadnak el, ilyesmi.

Bevallom, ha egy brüsszeli irodában dolgoznék havi X millió forintért, és közben minden költségemet fizetnék, nem elképzelhetetlen, hogy én is hajlanék a bizottságosdira.

De még ehhez képest is meglepetéssel olvastam az alábbi hírt (lásd lent), amely arról szól, hogy az elemzők szerint az lenne a legjobb, ha még egy kis (nagy) közpénzt öntenénk a bankokba.

Aztán átgondoltam. Ha a londoni City egyik gazdasági-üzleti kutatóközpontjában ülnék, ami talán még Brüsszelnél is tutibb hely, lehet, én is ezt javasolnám.

Csakhogy történetesen a nappaliban ülök, ezért kissé most felvonom a szemem, és mérsékelten csúnyákat mondok magamban.

————

Az egyik vezető londoni gazdasági-üzleti kutatóközpont, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) csütörtöki elemzése szerint Európa egyszerre három – egymással összekapcsolódó – válsággal küszködik. Az egyik a bankok elégtelen tőkehelyzete és kitettségük a szuverén adósságválságnak, a másik a kormányok súlyos eladósodottsága, és az, hogy némelyiküknek csekély, vagy éppen semmilyen esélye nincs arra, hogy adósságait valaha is visszafizesse. A harmadik pedig egyes eurótagállamok olyan mértékű versenyképtelensége, amely miatt gazdaságaik a recesszió közelében, vagy ténylegesesen recesszióban van.
A CEBR londoni elemzői szerint ebben a helyzetben az elsődleges fontosságú feladat a bankok helyzetének rendezése, ami egyszerre igényel tagállami és EU-szintű intézkedéseket.
Tagállami szinten tartalékokat kell képezni a csődbement bankok pénzügyi kisegítésére és esetleges államosítására, uniós szinten pedig ezeknek a tartalékoknak a finanszírozási forrásait kell megteremteni. (MTI)

Ha lenne vér a pucájukban, most minden magyar politikus megállna egyetlen percre, elgondolkodna abban a nyomorult Audi 6-osban, aztán szégyellné magát nagyon. És ha már a szégyenen túl van, akkor a mobilján – amit a szerencsétlen adófizetők, a fázó diákok szülei fizetnek – felhívná a politikus haverokat, hogy fejenként egy rongyos 100-200 ezret mégiscsak be kellene dobni a kölykök gázszámlájára.

Ha lenne vér a pucájukban…

————–

Mai hír:

Továbbra sincs fűtés 18 Pest megyei fenntartású iskolában, a megye vezetésének pedig sem áthidaló javaslata, sem pénze nincs arra az esetre, ha a Tigáz a jövőben sem fogadja el garanciaként a megyei közgyűlési elnökök és a kormány közötti, az intézmények januári átadás-átvételéről szóló szándéknyilatkozatot – közölte a megyeháza sajtófőnöke szerdán az MTI-vel.

Ha nem érkezik gyors kormányzati segítség, akár december végéig hidegek maradhatnak a radiátorok az érintett iskolákban és további csaknem húsz megyei közintézményben – mondta Ambrus András.

A sajtófőnök kedden arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a gázstop miatt az aszódi, a gödöllői és az örkényi középiskolában nincs tanítás; nyolc iskolában rövidített órákat tartanak, a többi helyen általában ideiglenes átköltöztetéssel igyekeznek megoldani a problémát.
Az érintett intézmények igazgatói elmondták, hogy az épületek naposabb oldalán tartják az órákat, tornáztatják a diákokat, meleg teát, takarókat adnak nekik, de nem tudják, meddig tartható ez az állapot. Többen kilátásba helyezték a rendkívüli tanítási szünet elrendelését arra az esetre, ha nem születne megállapodás a megye és a Tigáz között, mert egyre nagyobb a hideg, és a tanárok, szülők is háborognak a lehetetlen helyzet miatt.
Ambrus András az MTI szerdai megkeresésére azt mondta: a megyének “egy fillére sincs”, vagyis nem tudja törleszteni a Tigázzal szemben fennálló csaknem 100 millió forintos tartozását. Hozzátette: két másik, kisebb gázszolgáltató (amelynél a megye 6-10 milliós adósságot halmozott fel) elfogadta garanciának az intézmények januári átvételéről a kormánnyal aláírt október eleji szándéknyilatkozatot, de a Tigáz nem, ezért nem hajlandó megnyitni a gázcsapot.
Mivel a megyeháza semmilyen más garanciát nem tud felmutatni a fizetésre, sürgős kormányzati segítséget várnak. A sajtófőnök közlése szerint Szűcs Lajos, a megyei közgyűlés elnöke (Fidesz-KDNP) jelezte a kormányzatnak, hogy forráshiány miatt 40 intézményben, köztük 18 iskolában nincs fűtés, de még nem érkezett jelzés az esetleges központi beavatkozásról.
A megyének nincs információja arról sem, hogy a kormány közvetlenül tárgyalna a Tigázzal a tetemes gázszámla kifizetéséről – fűzte hozzá Ambrus András. Arra a kérdésre nem tudott válaszolni, hogy mi lesz az iskolákban, ha a januári átadás-átvételig nem érkezik központi segítség.
Száraz Gábor, a Tigáz szóvivője hétfőn közölte az MTI-vel: csak akkor kapcsolja vissza a gázt a szolgáltató a Pest megyei közintézményekben, ha a fenntartó megyei önkormányzat vagy az állam rendezi a megyeháza tetemes adósságát, illetve garanciát ad a rendszeres törlesztésre.

————————

Egy diák sapkával a fején figyel egy tanórán a Pest megyei Ráckevén, az Ady Endre Gimnáziumban, miután a Tigáz – az iskolákat fenntartó megyei önkormányzat tartozása miatt – kikapcsolta a gázt, így nem tudnak fűteni. A gázstop miatt a megyében jelenleg 18 iskolában hidegek a radiátorok. Három Pest megyei iskolában szünetel a tanítás, nyolc tanintézményben rövidített órákat tartanak.
MTI Fotó: Illyés Tibor

——————–

Diákok meleg ruhában, teát isznak a Pest megyei Ráckevén, az Ady Endre Gimnázium folyosóján.
MTI Fotó: Illyés Tibor

Eddig is itt volt a szemem előtt, de nem vettem a fáradtságot, hogy matematikai képletbe öltsem Magyarország gazdasági felemelkedésének időpontját.

Most megteszem: Y = X + 2

Ahol az Y = a gazdasági felemelkedés elindulásának éve (ha úgy tetszik, ekkorra érnek be a reformok), X = a mindenkori dátum.

Mindebből könnyen kiszámítható, hogy 1990-ben 1992-ben értek volna be a reformok, de 1992-ben már 1994 volt az Y értéke. 2000-ben 2002, 2006-ben 2008, most 2011-ben 2013.

2058-ben pedig (nem nehéz kiszámolni) 2060 lesz a nagy beindulás.

A matematika világos beszéd. Kéretik ehhez tartani magunkat.

Próbáltam értelmezni az Aldi online hirdetését az Akciósáruk.hu portálon, de beletörött a bicskám. Mi a jószagú akar ez lenni? Részletek itt.

A magyar médiában – nem meglepő módon – inkább csak valami látványos, egzotikus szenzációként jelent meg az a tüntetéssorozat, amely szombaton zajlott a világban.

80 ország 950 városában voltak az egy hónappal ezelőtti New York-i „Occupy Wall Street” (Foglaljuk el a Wall Streetet) akcióhoz hasonló demonstrációk, nem egy helyen meglehetősen durva jelenetekkel tarkítva.

Az emberek azért mozgolódnak világszerte, mert láthatóan tele van a tökük (petefészkük) a bankokkal és a pénzvilággal, azzal hogy a kormányok a pénzintézeteket konszolidálják, nem az egyre nehezebben élő tömegeket.

A nyugati tömegek persze addig nem tüntettek a bankjaik ellen, amíg viszonylag jól ment a soruk, és hát tudjuk, most sem megy annyira rosszul, kíváncsi lennék, egy angol vagy egy görög átlagpolgár hogyan jönne ki a magyar minimálbérből.

Mindenesetre érdekes idők jöhetnek a világban, és azon belül is az öreg Európában, ahol lassan alig van ország, ami rendesen működik. (Ez EU biztos nem.)

Részlet a tegnapi spanyol hangulatból:

Magyarország egyébként e témakörben megint eljátssza a periféria szerepét, ahol permanensen érdekes világ van, ahol minden másként működik, mint a centrumban. Nálunk a jobboldali kormány szorongatja valamennyire a pénzintézetek nyakát, akik érdekes módon inkább a baloldallal vannak barátibb viszonyban. Az emberek szombaton nem az utcán vannak, hanem tévét néznek, akik meg kint vannak, azok valami egész más nyelvet beszélnek, mint a világban máshol.

Olykor kimondottan érdekes szövegkörnyezetve kerülnek a kormányzati reklámok.

Lendületesen kitolom a két karton Pilos tejet a szombathelyi Lidl áruházból, és még lendületesebben indulok a kordéval az autó felé.

A parkolóban egy harmincas évei elején járható nő állít meg. Ruházata átlagmagyar, fekete-mélyvörös hajfestése 5-6 ezerből jöhetett ki. Kezében egy nagy csokor rózsa.

Különösebb bevezetés nélkül azt mondja, 18 hónapos a beteg gyereke, agyműtétre gyűjt, ha hozzájárulok a költségekhez, kapok egy szál rózsát.

Bizarr helyzet, edzett gyomrom fordul egy kicsit. Egy pillanatra csábítást érzek, hogy néhány kérdéssel sarokba szorítsam, de aztán hagyom a fenébe, nincs kedvem még jobban megalázni. Valami olyant mondok csak, hogy elég szerencsétlen egy mese ez.

A nő láthatóan nem veszi mellre a kudarcot, amíg becuccolom a Pilos tejeket a csomagtartóra, két másik emberrel is szerencsét próbál. Nem érdekel, milyen sikerrel.

Most egy falusi bácsi éppen arról beszél szép hosszan, hogy a “fószerok” hogyan fújták le a disznóját gázspray-vel.

És ez még nem is legrosszabb.