Futni jó, szombat délelőtt meg főleg. Van valami idilli abban, ahogy az ember látja, amint az emberek meghitten, családi körben zarándokolnak a városszéli bevásárlóközpontokba. Modern templomba járás. Szóval minden olyan kerek, egész, idilli. Kivéve a járdának becézett, atomháború utáni állapotban leledző struktúrákat.
Azokat nézve ugyanis azt hihetnők, hogy Mogadishu, Nairobi vagy Kinhasa utcáin emelgetjük a bokáinkat. Szétrepedt, széthasadt, szétrohadt, kifordult, kizöldült, anyaghiányos, girbegurba szürke aszfaltcsík-maradványok, melyekkel láthatóan senki nem foglalkozik évek óta.
Szerintem némi megoldást jelentene a problémára, ha minden áldott évben lenne mondjuk valami jó kis helyi választás.
Szólj hozzá!