Sok hét után ma végre sikerült 10 percre belenéznem a Nagy Fogyás című TV2-tragikomédiába.

Egyrészt az tűnt fel, a spontánnak szánt jelenetek egy része gondosan megrendezett, gyaníthatóan többször is eljátszották őket, amíg sikerült a dolog. Már amennyire.

Ennél csak az a rész volt megkapóbb, ami egy gofrievés (valaki kísértés) körül zajlott. Módfelett ellentmondásos helyzet, amikor emberi drámák egy kupac habos süti körül kulminálódnak, vagy legalábbis annak adják be.

Azt sem értettem, hogy amikor betömték a gofrit a szerencsétlenek, utána miért nem hányták ki a vécén, ha ez akkora probléma? Helyette napokig sírtak. Mindegy, mondjuk.

… mert mindig van erősebb …

A megyei napilap csütörtöki számában egy helyi kft. elgondolkodtató ajánlata.

Most leltem rá erre az Oladon készült fotóra, amely azt bizonyítja, hogy 2004-ben még lobogó sörénye volt Lecsónak. Legalábbis a mai fazonhoz képest.

Mai estém egy részét szellemi munkások, döntően állami alkalmazásban levők társaságában döntöttem. Mostanában nem nagyon volt ehhez szerencsém, talán ezért is lepődtem meg, hogy ott is mennyire rossz az emberek szája íze. Pedig az ember azt gondolná, hogy az mégiscsak stabil dolog, stabil fizetéssel, fűtött irodával, internetezéssel és munkatársi kirándulásokkal. Csak hát közben az van – tudtam meg -, hogy az állami szektor alkalmazottjainak, főleg ha nem erre szocializálódtak, talán még nehezebb elviselni a pénzek furcsa áramlásait és mindazon értelmetlen hülyeséget, ami körülöttük történik, merthogy ők direktben látják.

Azt hiszem 1990 óta ez a kormány nyújtja a leggyatrább teljesítményt, ami nagy szó ebben a mezőnyben.

Lompos pedellus for Prime Minister!

Gyakran találkozom vele és barátaival.

Jövőre talán el sem kellene bontani.

Zámbó Jimmy a túlvilágról üzent haza a családnak!

Több mint hatszáz rajongó kereste fel a Király sírját Halottak napja alkalmából. Jimmy egy távoli ismerőse, Jolly állítja: megjelent neki Jimmy, és rajta keresztül üzent hozzátartozóinak!

Részletek itt, nehogy kihagyjátok!