Van abban valami báj, akikor a pesti ember hanyag eleganciával elkeveredik a vidéki városok, tájegységek, hegyek, völgyek és folyók kusza tengerében. Érthető, hiszen hatalmas ország a mienk.

A tévedés még bájosabb, amikor a média szereplői teszik ezt, kellően látványosan. „Sólyom elképedt az őrségi nemzeti parkban” – írja az Origó címe öles betűkkel, majd a szerző hosszasan ecseteli a köztársasági elnök Fertő-Hanság-béli látogatását és beszédét.

Sólyom amúgy holnap érkezik az Őrségbe. Mindenki tegye meg a tétet, hogy ott vajon hol fog újsághírben elképedni az elnök.

Olvasom a szombathelyi és az országos beszámolókat a Kendermag Egyesület idei szeánszairól, és meglehetősen vissza kell fognom magam, hogy ne használjak erősebb mellékneveket.

Most tekintsünk el attól, hogy a politikai hogyan itatja át ezt a kérdést – nálunk a kaktuszkedvelő szakkör sem létezik politika nélkül -, és próbáljunk arra koncentrálni, ami egy ilyen rendezvényen pro és kontra elhangzik. Megállapíthatjuk, hogy az biza igen sovány szellemi táplálék.

Amíg erről a kérdésről nem orvosok, rendőrök, szociológusok, közgazdászok és egyáltalán: józan ítélőképességű emberek nyilatkoznak a frontvonalban, addig megmarad igazi kelet-európai low-budget tragikomédiának.