A mai napomat a Norbi nevével fémzelzett őszibarackos Sió dobta fel. “Könnyű és zamatos”, mondja a szlogen a dobozon, és nem is lehetetlen, hogy így van. Csak valahogy nincs gusztusa az embernek letesztelni a zamatot, ugyanis a lében 5-6 centiméter nagyságú, sárgászöld, gusztustalan valamik (penész?) uszkálnak.
A doboz szerint a termék 2007. május 29-ig őrzi meg minőségét. Úristen, milyen lesz utána?
Kísértetiesen hasonló élményeim vannak a Norbis Sióval. Talán tavaly nyáron történt, mikor giga-akcióban vettem Norbis Siót, melynek még körülbelül egy hónap volt hátra a szavatosságából. Betettem a hűtőbe, majd egy-két nap után kibontottam és megcsodálhattam én is az őszilében uszkáló rothadó medúzákat (az enyém arra hasonlított). Mondanom sem kell, hogy punkos lekanalazás szóba sem jöhetett. Kidobtam a kukába, amit szerintem még aznap elkezdett emészteni. Miután lejár a szavatosság? – Öntörvényű lesz, először röfögni kezd, majd megeszi a hűtőből az összes kaját, aztán kimászik és beül a tévé elé az összes sörünkkel, végül pedig a kanapén kell aludnunk.
Innen elég ebihalasnak tűnik a “fölösleg” az őszin. Ilyenkor jön a könnyed “punkos” elegancia, amivel lekiskanalazod róla. Vedd úgy, mintha tejfölös dobozről húznád le az alumíniumot: Talán segít. 🙂