Mostanában nem könnyű belőlem előcsalogatni azt a bizonyos borzongást, de ezeknek a londoni lányoknak sikerült.
Még mielőtt nagy könnycsorgatás közben nekiállunk temetni a rockzenét, és párás szemmel linkeljük be az ACDC-t vagy a P. Mobilt, talán nem árt körülnézni a friss felhozatalok ügyében.
Kis keresgélés után ugyanis olyan kincsekre bukkanhatunk, amelyek után már a Quimby-hez sincs nagyon gusztusunk.
Bizony, az új generáció is lelkesen pengeti a húrokat, és a végeredmény – ha hiszitek, ha nem – nem ritkán kifinomultabb, magasabb szintű, mint a néhány évtizeddel korábban született, mára klasszikussá érett művek.
Arról ezek a fiatalok nem tehetnek, hogy a világ kevésbé igényli a karcosabb vagy mélyebb dalokat, aki öntörvényű, nem könnyen értékesíthető produkcióval rukkol elő, az nagyon nehezen járható úton indul el, Magyarországon szinte járhatatlanon.
Hogy miért alakult így, azt biztosan sokáig lehetne ragozni, de ez most talán hanyagolható szál.
Számomra fontosabb, hogy a Savages zenekar “The Answer” című dalának hosszú idők után sikerült bőrömre és az alá varázsolnia azt a bizonyos jól ismert borzongást.
Ha nagyon mondanom kellene valamit, azt hiszem, ezt a videót jelölném az utóbbi év legjobbjának.
Ezzel a dallal a londoni lányoknak az sikerül megtalálniuk azt a keskeny kis ösvényt, ami az eredetiség, az ösztön, a káosz, az intelligencia, hitelesség, az őrület és a női érzékenység találkozásánál bújik meg.
Merthogy női zene ez, persze, csak éppen nem a pislogó műszempillák vagy a mellimplantátumok szemszögéből.
A dal refrénje szerint egyébként a szeretet, a szerelem a válasz.
Nehéz cáfolni.
És végre egy dal, amely méltó videoklipet kapott.
Szólj hozzá!