Ha elfogadjuk – és mi mást tehetnénk -, hogy városunkban ne keressük Londont, New Yorkot vagy Bécset, akkor be kell látnunk, hogy történnek itt jó dolgok.
Persze nem annyi, amennyit a pártmédia igyekszik lenyomni a torkunkon, de elég ahhoz, hogy alkalmanként jól érezzük magunkat, és megállapítsuk: nem is rossz itt élni.
Itt van például az advent a Fő téren, melyet ma este volt alkalmam közelebbről is szemügyre venni.
Igaz, este hétkor a helyszín inkább a karneváli borok utcájára hajaz, mintsem egy karácsonyi vásárra (az ajándékos bódék közül több zárva is van), de ne legyünk telhetetlenek.
Csoportok szürcsölik a forralt bort (200 Ft/deci) és a lángost, kedélyes beszélgetések mindenütt, ha nem is jézuskaváró a hangulat, de legalább békés, laza, barátságos.
Ritka az, amikor a szombathelyiekben feloldódnak a görcsök, kimozdulnak és egymással foglalkoznak.
A Fő téri advent ilyen.
Ehhez képest szinte másodlagos a dekoráció. Ami amúgy egész vállalható.
Este már nem szól a hangszórókból a borzalmas ünnepi esztrádzene, a helyi produkcióknak is jobban áll a kicsi, mint a korábbi, Eddára méretezett böhöm nagy színpad.
Bevallom, nekem még a nagykarácsonyfa sem hiányzik.
Ez utóbbit amúgy soha sikerült rendesen feldíszíteni, akkor már inkább legyen ez az újszerű, lebegő koszorú (a szombathelyi Herman Ottó diákjainak munkája).
Kérdés persze, hogy reggel fejfájásra ébredek-e majd.
Szólj hozzá!