Ez a kis fickó ma reggel látogatott meg.

Mikor kinyitottam a szemem, azt láttam, hogy éppen sebesen ereszkedik le a láthatatlan kötelékén, valószínűleg a több mint három méter magas plafonról, hogy aztán az ágyamon landoljon.

Nyilván véletlenül jött össze neki így a mutatvány, de annyiban szerencséje volt, hogy nem csaptam agyon, nem ijedtem meg tőle, nem söpörtem le a takaróról.

Sőt, megörültem a reggeli látogatónak.

Valójában nem nagyon érdekelnek a miértek, egyszerűen csak tudomásul veszem, hogy enyhén vonzódom a pókokhoz és a hangyákhoz. Mikor gyerek voltam, az utóbbiakat órákon keresztül el tudtam nézegetni. .

Az előbbiek meg engem nézegetnek. Olykor meg is látogatnak.