Magányos vadász a szív



Ahogy arról a múltkor beszámoltam, alaposan elcsábultam a könyvtárban.

A csábulat könyvpakkjában volt egy „Magányos vadász a szív” című regény is, ami egyrészt a giccseket idéző, de mégis ígéretes címével, másrészt az Európa Zsebkönyvekhez tartozás (ennek szerkesztői ritkán nyúltak félre) tényével csalta ki a zsebemből a száz forintos vételárat.

Most, hogy elkezdtem olvasni a kötetet, utánanéztem jobban az írónőnek, Carson McCullersnek, aki 23 éves korában írta ezt a regényt.

Mint kiderült, megint sikerült rányúlnom valamire.

Carson McCuller

A hölgy (a fotón) meglehetősen excentrikus személyisége az amerikai prózának (mondjuk mintha minden amerikai író az excentrikus kategóriába tartozna), alkoholizmussal, betegséggel, élénk szexuális kísérletező kedvvel és hasonló háttérrel.

A regény (eddig 60 oldalt olvastam) mellesleg kitűnő. A történet a második világháború előtt, egy déli kisvárosban játszódik, ahol minden érdekesebb személyiség magányos, és kapaszkodót jelent számukra egy szelíd süketnéma férfi.

Kissé sötét tónusú világ, de inkább realista, mint depressziós, ahogy ezt az amerikai íróktól megszoktuk. A lényeg a történet mélyén kavarog.

Itt találtam egy nagyon színvonalas írást a regényről és az írónőről.

Amikor a Google-lal rákerestem a címre, kiderült, egy sikeres film is készült belőle.

Fellelkesülve a könyvtől, szombaton újabb használt Európa Zsebkönyvet vettem a könyvtárban 100 forintért.

Francios Mauriac Viperafészek című kisregénygyűjteményéről van szó. Ez is ígéretes, no.

(Fontos info: a könyvtárban a ruhatárnál mindig van kitéve pár leselejtezett könyv megvásárlásra.)

És olvassatok mindennap!



mm

Névjegy: Józing Antal

1964-ben születtem Komlón, Pécsen voltam középiskolás, de főiskolás korom óta Szombathelyen élek. Megannyi munkahelyen megannyi mindent csináltam, leginkább tanítottam és újságot írtam. Három évtizede dolgozom a médiában. Írtam papírba és elekronikusba, írtam nagyon kicsibe és nagyon nagyba, voltam szerény külsős és voltam komoly főszerkesztő. Mindig szerettem a magam útját járni. A Blog21.hu független médiafelületet 2015-ben indítottam, remélhetően nemcsak a magam örömére.

Szólj hozzá!

Please Login to comment
  Subscribe  
Visszajelzés