Ember legyen a talpán, aki kiigazodik az elektronikus zenei stílusok egyre kuszább dzsungelében.

Szerencsére vannak szakértők, akik mutatják az utat.

A kisfényképező tokjában 2 euró 60 centet találtam.

Ez csak az igazi húsvéti meglepetés.

Ezt kaptam. Ideteszem, mert érdekes.
——————————————–

Egy kis érdekesség..
Idén négy furcsa dátumunk lesz: 11.1.1, 11.1.11, 11.11.1, 11.11.11.
Ráadásul októberben lesz 5 hétfő, 5 szombat, 5 vasárnap!
Sőt, vedd a születési éved 2 utolsó számjegyét és add hozzá a korod, az eredmény 111 lesz.
Ezek a furcsaságok 823 évente fordulnak elő és ezt a furcsa évet “pénzeszsák” évnek nevezik.

Tegnap a szombathelyi sportcsarnok melletti atlétapályán bóklásztam, és azt figyeltem meg, hogy az atlétáknak tűnő atléták már valahogy másként veszik a levegőt, mint én, különösen néhány kör után.

Valószínűleg ebben rejlik a titok. Majd próbálom ellesni.

Sokszor halljuk vissza, hogy az internetes reklám nem mindig hatékony blablabla. Biztos igaz.

A hagyományos reklámok kétségtelen előnye, hogy jót lehet sumákolni velük.

Lemérném például ennek az óriásplakátnak a hatékonyságát, amely kb. 10 méter magasban van elhelyezve Szombathely egyik városból kivezető útja mellett, és ha véletlenül felnézünk rá, arra biztat, hogy látogassuk meg a nyíregyházi állatkertet, mert ott valami zöld piramis van.

Mondjuk egy szép tavaszi délután el lehetne ugrani, végül is csak 500 kilométer, alig több, mint a horvát tengerpart.

A közösségi média csalóka fényén kívül persze más tanulságai is vannak, hogy a hangzatos nevű „Egymillióan a magyar sajtószabadságért” Facebook-csoport rendezvényén kétszázan vettek részt.

A tüntetők a Sándor-palotánál demonstráltak, és azt kérték a köztársasági elnöktől, hogy ne írja alá az új alkotmányt.

Schmitt Pál nyilván enged a tömeg nyomásának.

Egy kis blogbejegyzést így együtt azért talán megér.

Brit tudósok rászánhatnának egy kis időt, hogy kinyomozzák, minek köszönhetők az olyan napok, amikor mintha kiszívták volna az életet a világból. Ezeken a napokon a belvárosban – a napsütés ellenére – alig bóklászik valaki, a boltok és a kávézók konganak, az emberek fáradtan és lehajtott fejjel surrannak hazafelé.

Az a misztikus, hogy ilyen napokon interneten is alaposan megcsappan a forgalom, minden ok és előzmény nélkül, hogy aztán másnap a világ visszaálljon a normális kerékvágásba.

Ilyen energiaszegény nap volt például a tegnap (kedd).

Valami nagy titok lappang itt.

Továbbra is lendületesen kapom M. Béla SuperShop kártyájának pontegyenlegét.

Bélának 1675 pontja van, nem tudom, hogy ez sok vagy kevés, de azt igen, hogy márciusban hol és mennyi pontot sikerült begyűjtenie.

Egyik szombathelyi közhivatal. Mérsékelt forgalom.

„Legyen szíves, húzzon egy számot” – mondja hivatalnok hölgy az ügyfélnek, aki éppen elmenőben van az ablaktól.

„Tessék?” – kérdezi az ügyfél, aki láthatóan nem nagyon érti, hogy miért húzzon még egy számot, és pont akkor, amikor éppen végzett az ügyével.

„A statisztika miatt” – jön a logikus válasz.

A férfi megértően bólint, odalép a géphez, nemsokára kezében a fecni. Tanácstalanul gyűrögeti egy darabig, mígnem a hölgy rövidre zárja a jelenetet: „Nyugodtan dobja csak bele a szemétbe”.

Ma reggel egy autó a házunk előtt trükkös módon felugratott az úttest és a járda közötti zöldövezetre, és nagy csattanással elsodorta a kukát, lenullázta a hirdető tábláknak felállított fémkeretet, a nemrég ültetett kisfát és annak a fakeretét.

Cserében otthagyott egy csokornyi törött spoilert, egy indexburát és némi szilánkos autótörmeléket.

Politikailag inkorrekt kérdés: Csak nem Buci járt felénk?