A tengerentúlról hajnali fél négykor érkezett a riasztás az elektronikus postaládámba, mely szerint Barack Obama elnök rábólintott a tervezetre: szeptember 26-től 35 százalékos adót vetnek ki a kínai gumiabroncsokra az USA-ban. És akkor mi van, kérdezhetnénk, mi a fene olyan fontos ebben, hogy a „News alert”-ként kell kiküldeni a világnak: Nos, valószínűleg az, hogy Obama jelzi, legalábbis a választók, a hazai ipar felé, hogy nem kíván feltartott kezekkel behódolni az ázsiaiaknak.

Ha nem is westernfilmes pisztolykikapásról van szó, de azért az is valami, ha a söntésnél beszólnak az öntelt nagyfiúnak, akinek vannak piszkos dolgai, de elnéznek neki mindent, mert erős és alkalmasint serif is lehet még a szép új világban.

A tengerentúli gyártók, szakszervezetek és hasonlók persze üdvözölték az Obama-döntést, a kínaiak a szabad kereskedelem megsértését emlegetik. Egyik sem nagy meglepetés.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy sokak szerint meglehetősen értelmetlen a gumiadó, mondván, felmegy a gumik ára, ha meg nem Kínából, akkor máshonnan jönnek az olcsó abroncsok, meg az is pikáns, hogy sok amerikai gumigyártó már áttette a gyártást Kínába.

Én meg azt mondom, a gumipiacra gyakorolt hatás majdnem hogy mindegy. A lényeg, hogy van egy elnök, aki – lehet, hogy vesztésre áll, meg az ellenfél is erős, mint a büdös rosseb, de – legalább felszántja a pályát.