Zuckermant én is épp most olvastam,Jó.És Rakovszky is.

Kérdés az, hogy mikor jutok hozzájuk. Az ágyam mellett irgalmatlan mennyiségű olvasási restancia van felhalmozva.

Jó volna úgy olvasni, újra úgy olvasni, hogy nem kötődnek a könyvekhez határidők és a teljesítmény kényszere, hogy haszonítsuk az olvasottakat és valami módon bizonyságot adjunk róla, hogy az előnyünkre vált az adott könyv és hogy nem valami mástól, külső elvárások szerinti fontosabbtól vette el az időt a vele való – rossz szó, tudom – foglalkozás.
Ez nagyon hiányzik. Mármint hogy csak azt, azért és addig olvassunk, amíg kedvünk tartja, pusztán a testire is kiható szellemi öröm kedvéért. Ha meg még sincs, vagy máshoz van kedvünk, akkor letegyük és kíváncsiság vagy más sugallta egyéb irányába induljunk tovább.

Én így olvasok. A magam örömére. Más tényleg nem nagyon számít. Nincs semmi határidő, és minden könyvnél úgy érzem, hogy előnyömre vált. Igaz, alaposan szelektálok.