Egy kissé ellencsapás- és kapkodásízűnek, ezért komolytalannak hat a ma bejelentett hét tisztasági pont. Persze előre nem lehet ítéletet mondani, de kezd összeállni a második Gyurcsány-kormány stílusa. Mindenbe nagy elánnal belekapni, aztán belegabalyodni, és vagy hagyni a fenébe, vagy félmegoldással még rosszabbá tenni a helyzetet, legyen az egészségügy, oktatás, vasút, bármi.

A hét pont:

1. Átlátható kampány- és pártfinanszírozást.
2. A pártok infúsági szervezetei legyene részei a pártfinanszírozásnak.
3. Pártközeli civilek ne kapjanak közpénzt.
4. Megalkotják Európa legszigorúbb összeférhetetlenségi szabáját.
5. Vagyonosodási vizsgálat elrendelése fontos köztisztviselőknél, minisztériumi vezetőknél, képviselőknél.
6. Főállású képviselőség megteremtése 2010-től.
7. Képviselői tiszteletdíjak rendezése.

A pontok kifejtve Gyurcsány Ferenc blogjáról:

1. Alkossunk új szigorú párt- és kampányfinanszírozási törvényt. Zárjuk el a korrupció gyanújának forrásait. Tiltsuk meg, hogy a pártok a költségvetésen és magánszemélyek adományain kívül más támogatást is elfogadhassanak. Tegyük kötelezővé a rendkívül részletes pénzügyi beszámolást, teremtsük meg a folyamatos ellenőrzés lehetőségét. Rövidítsük le a kampányokat, a kampányidőszakban korlátozzuk a kormány és a civil szervezetek politikai reklámjait is. Az ellenőrizetlen pénzcsapok elzárásával párhuzamosan a reális szintre emeljük fel a pártok költségvetési támogatását. Biztos vagyok benne, hogy ez lényegesen kevesebbe kerül, mint amennyi kárt okoz az átláthatatlan és ellenőrizhetetlen pártfinanszírozás jelenlegi rendszere.

2. Szüntessük meg a pártok ifjúsági szervezetei felemás helyzetét. Ezek a szervezetek nem pártok, de nem is civil szervezetek. Ezért aztán se ilyen, se amolyan jogon nem jutnak hozzá forrásokhoz. Ez a „se ez, se az” helyzet pótmegoldásokat szül, rossz kompromisszumokra sarkall. Álljuk ennek útját! A pártok hivatalos, elismert ifjúsági szervezeteinek finanszírozását tegyük a pártfinanszírozás önálló részévé, és rájuk nézve is ugyanazokat a garanciákat alkalmazzuk, amelyeket a pártokra is kötelezőnek tekintünk.

3. Védjük meg a civil szervezeteket a pártpolitikai befolyástól! A civilség szellemét megöli a pártokkal való pénzügyi, személyi összefonódás. A pártpolitizálásban résztvevő civil szervezetek a jövőben ne kapjanak semmilyen jogcímen közpénzt. A valóban független civil szervezetek támogatását pedig elsősorban az önkéntes adófelajánlásokra bízzuk.

4. Alkossuk meg Európa legszigorúbb összeférhetetlenségi törvényét! Más garanciális szabályok alkalmazásán túl zárjuk ki a közpénzeket odaítélő pályázatokból mindazokat, akik részt vettek a pályázatok előkészítésében, továbbá a Kormány tagjait, az államtitkárokat, a kormány mellett valamint a regionálisan működő fejlesztéspolitikai hivatal illetve társaságok vezetőit, az előbbiek közeli hozzátartozóit, valamint a tulajdonukban lévő gazdasági társaságokat.

5. Közhivatalban dolgozó egyes, magasabb beosztású köztisztviselők számára tegyük általánossá, rendszeressé és kötelezővé a vagyonosodási vizsgálatot. Felkérjük az Országgyűlést és a települési önkormányzatokat, hogy kezdeményezzék tagjaiknál, hogy azok kérjenek személyükre vonatkozó vagyonosodási vizsgálatot és annak megállapításait hozzák nyilvánosságra. A közfunkciót ellátó személyek jövedelmi- vagyoni helyzetének nagyobb nyilvánossága, ellenőrizhetősége nagyban hozzá fog járulni közéletünk tisztaságához és a közbizalom megerősítéséhez.

6. Állítsuk helyre a főállású parlamenti képviselőség intézményét. A parlamenti képviselők feladatai nem végezhetők el félállásban. Aki két helyen van, az egy helyen sincs teljes mértékben és értékben. A következő parlamenti ciklustól önkormányzati vezetők, polgármesterek, gazdasági társaságok vezetői ne lehessenek a parlament tagjai. Ezzel csökkentjük a funkció halmozást, többen vehetnek részt a közügyekben, megerősíthetjük a parlament függetlenségét, csökkenthetjük a helyi, területi közvetlen nyomásgyakorlás erejét.

7. Tegyük átláthatóbbá és ellenőrizhetőbbé a képviselői jövedelmeket. Ma a képviselők jövedelme munkájukhoz, felelősségükhöz, más, a miénkhez hasonló országban szokásos mértékekhez képest nem magas, ezért a jövedelmek csökkentése indokolatlan. Ilyen igénnyel legfeljebb olcsó népszerűséget lehet szerezni, az előítéleteket lehet kielégíteni. Ne álljunk be ebbe a sorba! Nem érdeke Magyarországnak, hogy törvényhozói kevésbé legyenek megbecsülve, mint egy átlagos nagyvállalati középvezető, vagy államigazgatási tisztségviselő. De igenis megkövetelhető, hogy mai jövedelmi szint alapvető megőrzésével, változtassunk a fizetés és a költségtérítés arányain úgy, hogy a költségtérítést a másokra is vonatkozó elszámolási és ellenőrizhetőségi szabályok mellett lehessen igénybe venni.

További részletek és lelkes hozzászólások Gyurcsány Ferenc blogján