órák


Szelek szárnyán

Az az igazság, hogy csak úgy teszek, mintha számomra olyan fontos volna a migráció, mit mondott Orbán Viktor az erdélyi szabadegyetemen vagy mit hogyan tálal a pártmédia. Valójában nem nagyon izgatnak, mert a valóságban alig van kapcsolódási pontom ezekkel az ügyekkel. Sokkal érdekesebb a futóprojektem, merthogy ott mégiscsak rajtam múlnak […]


Jönnek mennek az órák

Fogadjunk, hogy nem emlékeztek arra a márciusi bejegyzésemre, amelyben azt a fontos információt osztottam meg Veletek, hogy óráshoz indul a proletár kínai IKEA-vekkerem és az arisztokrata svájci Longines. Látszólagos különbözőségük ellenére lélekben egyformák: mindketten rugós, felhúzható szerkezetek, egy letűnt mechanikus kor érzékeny gyermekei, olyanok, akiknek még van lelkük, vagy legalábbis […]


Kosárba teszem magam

Ha szívem fölé teszem a kezem, nem merem kijelenti, hogy utálok vásárolni. Inkább csak nem érdekel. De ha már belekeveredek, akkor, bevallom bűnöm, akár még élvezni is tudom. Mivel most nem akarom a vérszegény és köldöknézegető humánértelmiség szerepét eljátszani, nem könyvesbolti példával hozakodom el. Hanem mondjuk a szombatonkénti Spar-bevásárlásokkal, amikor […]


Óráshoz mentek az órák

Mivel egyre nagyobb távolságot érzek az elektronikus kütyük és közöttem, ahol lehet, igyekszem elektronikamenetes megoldásokat alkalmazni. Ilyenek például az órák, melyek mechanikus verzióiból az utóbbi időben néhány a háztartásba került, illetve van olyan régi szerkezet is, melyet rendbetett az órás. Kettő közülük most ismét javítás alatt van. A harmincéves Longines-nak […]