Bizony, erősen próbára teszik a türelmemet a hétköznapi élet olyan lehangoló velejárói, mint a sorban állás, parkoló keresés, űrlapkitöltés és a cipőfűzés. A legnehezebb ügy talán a hajszárítás, ahol is az ember 10 másodperc után úgy érzi, hogy ennél haszontalanabb időtöltés nemigen létezik. Ezért aztán általában nem szárítok hajat, de évente egyszer-kétszer még így is belefutok a hajszárítóba. Ma is ez történt.
Szerencsére a napozás és az uszoda könnyen kikerülhető.
Nos, gyanitom, hogy nem derékig ér a hajad – mint az enyém. Nehezen kerülgetném a hajszárítót…