A féléves jegyek szolid káosza



Nemsokára félév az iskolákban az ezzel járó féléves bizonyítványokkal. A féléves bizonyítványokban féléves jegyek vannak. Eddig tiszta sor.

Az viszont korántsem tiszta sor, hogy mi célt szolgál a féléves bizonyítvány, és még inkább az, hogy mi is a helyzet a féléves jegyekkel.

A féléves bizonyítvány nem hivatalos okirat, csak afféle papírfecni, ami az égvilágon semmi hivatalosat nem jelez, pont annyi, mintha a tanár a parizeres csomagolópapírra írna valamit. Annyi értelme talán van, hogy szül? otthon megtudja, hogy csemetéje hat tárgyból csehül áll.

A féléves jegyek gyakorlata, pontosabban azok utóélete igazi misztikum, ha úgy tetszik, a maga ködös mivoltában és minden ízében igazi hungarikum. Van olyan tanár – a normálisabbja -, aki úgy gondolja, ezek a jegyek sok vizet nem zavarnak, hiszen a csemete év végi jegyet kap, ami az egész tanévre vonatkozik, hogy éppen januárban hogy állt a gyerk?c, az majdnem mindegy.

Aztán vannak olyanok, akik teljesen új lapot kezdenek a második félévben, az els? félévet nem nézik, mondván, azt már elintézték a félévi (parizerespapír) jeggyel. Hogy akkor mi célt is szolgált az els? félév, azt nem kell firtatni.

És vannak a kreatívak, akik kavarnak-kevernek. A féléves jegyet egy jegynek veszik, vagy egy dolgozatjegynek, nagyjegynek, bazinagyjegynek, bazinagy közepesjegynek. A verziók száma végtelen.

Éljen a magyar irracionalizmus és ?skáosz, ami ott bujkál minden hétköznapi cselekvésünk mélyén.

Nem akarok dicsekedni, de egykor még osztályf?nök is voltam.



mm

Névjegy: Józing Antal

1964-ben születtem Komlón, Pécsen voltam középiskolás, de főiskolás korom óta Szombathelyen élek. Megannyi munkahelyen megannyi mindent csináltam, leginkább tanítottam és újságot írtam. Három évtizede dolgozom a médiában. Írtam papírba és elekronikusba, írtam nagyon kicsibe és nagyon nagyba, voltam szerény külsős és voltam komoly főszerkesztő. Mindig szerettem a magam útját járni. A Blog21.hu független médiafelületet 2015-ben indítottam, remélhetően nemcsak a magam örömére.

Szólj hozzá!

Please Login to comment
  Subscribe  
Visszajelzés